A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György angol királyról szól, akiben amúgy II. Erzsébet királynő édesapját is tisztelhetjük. Miután bátyja egy házasságban élő amerikai asszony miatt, tehát többszörösen is botrányos kapcsolatukat felvállalva lemondott a trónról, főhősünkre vár a feladat és a felelősség, hogy a brit birodalom uraként dacoljon az egyre fenyegetőbb német terjeszkedéssel. Remek kihívás, óriási lehetőség – vágnánk rá azonnal mi, a mai menedzser kultúrán nevelkedett okosok. Csakhogy VI. György egy nem elhanyagolható hiányossággal is rendelkezett: rettenetesen dadogott. Márpedig egy dadogós király hogyan integrálhat egy háborús veszéllyel szembenéző nemzetet, mi több, az akkoriban még világméretű brit birodalmat. Tudta ezt ő is, és emberfeletti küzdelem eredményeként többször nekifeszülve, majd ugyanennyiszer megfutamodva harcolta meg saját háborúját gátlásaival, gyerekkori démonjaival, akarnok apja, gonoszkodó testvére és kirekesztő dajkája rossz emlékeivel. Talán fel is adta volna, ha nem hozza helyzetbe az élet bátyja lemondása nyomán, és ha nem állt volna mellette Lionel, a szokatlan stílusú beszédtanár, aki kevésbé beszédkészségét, mint inkább bátorságát, saját magába vetett hitét adta neki vissza. A történet innentől ismert: VI. György a háborús ellenállás, e nemzeti integráció legendás alakjává vált, de példája talán azért is tanulságos, mert önmagán tudott felülkerekedni azzal, hogy a maga oldalára tudta állítani a vezetők mindenkori legfontosabb fegyverét, a kommunikációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább
Az elmúlt 15 évben sok tucatnyi vállalat működését segítettük kommunikációs koncepcióval, stratégiával, fejlesztéssel. Egy-egy ilyen feladatot mindig alapos feltárással indítunk … Tovább
Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation elnöke 1977-ben úgy vélte, nem lesz értelme senkinek sem otthon számítógépet birtokolni. Steve Ballmer, … Tovább
Ha hinni lehet a híreknek, utolsó napjait éli egy olyan világmárka, amely nem is olyan régen még felboríthatatlannak, megrendíthetetlennek, elpusztíthatatlannak … Tovább
Ki ne hallott volna ilyen kifejezéseket vállalati közösségekben: „marketing duma”, vagy „ez szakmai kérdés, nem marketing…”. Nagyobb vállalati struktúrákban, mondjuk, … Tovább
Mindennek ára van. Azt, hogy ez az ár milyen legyen, elvileg a piacgazdaság dönti el, hiszen a verseny nem tűri … Tovább
A professzionális labdarúgást nem csak a kivételes sportteljesítmények, a pazar gólok, vagy éppen a magával ragadó stadion hangulat miatt érdemes … Tovább
A legtöbb beosztottnak határozott véleménye van a vezetőjéről: az egyik tipikus véleményről szól az alábbi vicc. Ült a varjú az … Tovább
A Magyar Reklámszövetség nagy jelentőségű felmérést készített néhány éve arról, milyen kézzelfogható, kalkulálható hozadékkal is bír a reklám nemzetgazdasági szinten. A tanulmány … Tovább
Új cikk kerül fel a vállalati intranetre, mondjuk a jövő évi juttatásokról. Lesznek, akik elolvassák. Néha tíz, néha hetven százaléka … Tovább
Éppen húsz éve annak, hogy egy szürke őszi estén néhányan az akkor informatikai cégek marketing vezetői közül úgy döntöttünk, hogy … Tovább
16 éve hoztam egy döntés: váltok. Addigi sikeresnek tekinthető nagyvállalati kommunikációs vezetői pályámat vállalkozói irányba állítom. Hogy miért? Elfogyott a … Tovább
Március 6-án szakmai napunkon másodszor foglalkoztunk egy izgalmas, sok tekintetben aktuális és tapasztalataink szerint sokakat érdeklő kérdéssel, a vállalatok informális … Tovább
A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis … Tovább
Szentírásnak veszik sokan a nyomtatott betűt ma is, és ez érthető: Gutenberg első műve bő félezer éve a Biblia volt. … Tovább