A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György angol királyról szól, akiben amúgy II. Erzsébet királynő édesapját is tisztelhetjük. Miután bátyja egy házasságban élő amerikai asszony miatt, tehát többszörösen is botrányos kapcsolatukat felvállalva lemondott a trónról, főhősünkre vár a feladat és a felelősség, hogy a brit birodalom uraként dacoljon az egyre fenyegetőbb német terjeszkedéssel. Remek kihívás, óriási lehetőség – vágnánk rá azonnal mi, a mai menedzser kultúrán nevelkedett okosok. Csakhogy VI. György egy nem elhanyagolható hiányossággal is rendelkezett: rettenetesen dadogott. Márpedig egy dadogós király hogyan integrálhat egy háborús veszéllyel szembenéző nemzetet, mi több, az akkoriban még világméretű brit birodalmat. Tudta ezt ő is, és emberfeletti küzdelem eredményeként többször nekifeszülve, majd ugyanennyiszer megfutamodva harcolta meg saját háborúját gátlásaival, gyerekkori démonjaival, akarnok apja, gonoszkodó testvére és kirekesztő dajkája rossz emlékeivel. Talán fel is adta volna, ha nem hozza helyzetbe az élet bátyja lemondása nyomán, és ha nem állt volna mellette Lionel, a szokatlan stílusú beszédtanár, aki kevésbé beszédkészségét, mint inkább bátorságát, saját magába vetett hitét adta neki vissza. A történet innentől ismert: VI. György a háborús ellenállás, e nemzeti integráció legendás alakjává vált, de példája talán azért is tanulságos, mert önmagán tudott felülkerekedni azzal, hogy a maga oldalára tudta állítani a vezetők mindenkori legfontosabb fegyverét, a kommunikációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Nehéz idők járnak a marketingesekre. A gazdasági turbulenciák nem csak a szakma renoméját tépázták meg, de mára elbocsátási hullám is … Tovább
Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation elnöke 1977-ben úgy vélte, nem lesz értelme senkinek sem otthon számítógépet birtokolni. Steve Ballmer, … Tovább
Talán az egyik legszebb, legfelemelőbb feladata a humán erőforrásért felelős vezetőnek, hogy ő az első, aki a belépő új munkatársat … Tovább
Nem kötelező ám itt dolgozni! – zárt le egy munkahelyi konfliktust az egyszeri vezető, miután beosztott kollégájával kialakult szakmai nézeteltérésnek … Tovább
Meglepően nagy arányban választanak munkahelyet a munkavállalók ismerősi ajánlások alapján: egyes becslések szerint ez eléri, sőt, bizonyos szektorokban meg is … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább
Van-e értéke manapság a díjaknak? Figyel rájuk valaki? Mit sugallnak, mit üzennek? Erről szóló előadással indult a 2012-es Superbrands évad … Tovább
“Alattunk változik a szakma” – ez volt Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség elnökének alapvetése a Napi Gazdaság konferenciáján. Mint elmondta, … Tovább
Újra az informális szervezetekről és kommunikációról szervezünk szakmai napot, ahogyan tettük ezt már decemberben is. A téma ugyanaz: a belső … Tovább
Örömmel jelentem, függők lettünk! A saját magunk által hirtelen felindulásból létrehozott, jelenleg általad is olvasott média felület tett függővé! Sosem gondoltuk volna, … Tovább
Nos, milyen évünk legyen? Boldog, sikeres, eredményekben gazdag, ahogyan azt tengernyi jókívánságban megkaptuk ismerőseinktől szilveszter felé közeledve? Hát akkor legyen … Tovább
Miért, mit hozzon? A Coca Cola trónfosztásától hangos a szaksajtó a Best Global Brands 2013. évi listájának publikálása óta. Valóban, … Tovább
A formula 1 versenysorozat iránt érdeklődőket évtizedek óta foglalkoztatja a dilemma: az egy-egy versenyző által dominált korszak sikerei mögött vajon … Tovább
Vezetőnek lenni különleges lehetőség, egyben mérhetetlenül komoly feladat: másokat vezetni, másokért felelősséget vállalni, másokból kihozni a lehető legtöbbet úgy, hogy … Tovább
Egy éve lassan, hogy a Magyar Reklámszövetség egerszalóki Reklámkonferenciáján házigazdaként koccintásra hívtam a hazai kommunikációs szövetségek elnökeit, és felvetettem a szorosabb együttműködés, a közös … Tovább