Örömmel hallgattam a minap a Beck Györggyel folytatott beszélgetést az egyik rádióadón. Gyuri számomra az együtt végigélt több mint tíz munkás év miatt amúgy is különleges személyiség, az interjú pedig sok mindenről elgondolkoztatott. A Vodafone elnöke ez alkalommal is hozta a tőle megszokott remek teljesítményt és ügyesen kötötte össze cége üzeneteit személyes hitelességével, ismertségével. Büszke voltam rá, hiszen másfél évtizede együtt indultunk el ezen az úton… Ami azonban ennél talán aktuálisabb kérdés, az általában a vállalat vezetőjének, a menedzsment tagjainak szerepvállalása a cég kommunikációban. Ügyesen felépített PR struktúrákat láttunk már, ám manapság mintha ezek is fáradni látszanának. Újabban sok helyen felmerül a közösségi média használata, de itt ma még több a bénázás, mint a jó példa. A „főnök blogja” a legátlátszóbb és legszánalmasabb PR próbálkozás, amit jobb nem lemásolni. Talán azért, mert általában épp a főnök nincs benne a buliban, hanem a lelkes kommunikátorok öltenek álruhát és próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy milyen nyitott és korszerű is a cég piaci munkája. Aki hamiskodik, hamar lebukik, ezt már az oviban is megtanultuk, miért lenne ez másképpen az üzleti életben. Érdemes tehát az egyenes utat választani, ha ilyenen törjük a fejünket. Legfontosabb kérdés, hogy alkalmas-e az adott vezető arra, hogy „hátára” vegye a cég ilyetén márkaépítésének nem könnyű feladatát, tud-e vele huzamosabb ideig foglalkozni, személyiségéhez illik-e a nyitottság, illetve hogy tényleg lesz-e folyamatosan üzenete a külvilág számára. Ha valaki olvassa mondjuk az FN.HU oldalain szervezett publikációs sorozatokat, Kürti Sándor vagy éppen Bojár Gábor mintáján el tudja képzelni, hogyan is lehet ezt jól csinálni. Titkuk, hogy nem reklámozni akarnak, nem akarnak eladni, hanem okos gondolataikat osztják meg azokkal, akik erre kíváncsiak. És ezzel természetesen hitelesen erősítik a mögöttük álló márkákat, legyen az cég, termék, vagy éppen saját maguk nimbusza. Beck György is ebben jó, tanulni pedig sosem szégyen az élenjáróktól.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy vállalat legértékesebb vagyona a munkatárs. Na, ja, ez az állítás nagyjából annyira vált hiteltelenné az elmúlt években, mint hogy … Tovább
Megtisztelő meghívásnak tettünk eleget Dr. Szvetelszky Zsuzsával, amikor a Médiapiac kiváló munkatársaival, Török Diával és Szakács Lacival beszélgettünk a rádió … Tovább
A legtöbb beosztottnak határozott véleménye van a vezetőjéről: az egyik tipikus véleményről szól az alábbi vicc. Ült a varjú az … Tovább
Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy az internet technológiából eszközzé, majd jelenséggé, élettérré, és mindemellett generációs kultúraváltóvá válik. Ma … Tovább
Puzsér Róbert nemzeti intézmény, egy valódi kincs. Amint annak idején Nagy Feró a nemzet csótányaként röhögött bele az akkori rendszer … Tovább
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és … Tovább
Mindig irigykedve figyelem Olaszországot, amely amellett, hogy lazán veszi az életet és meg tudja élni a mindennapok szépségeit, sikeres, erős … Tovább
Nos, milyen évünk legyen? Boldog, sikeres, eredményekben gazdag, ahogyan azt tengernyi jókívánságban megkaptuk ismerőseinktől szilveszter felé közeledve? Hát akkor legyen … Tovább
A pletyka a magánéletben és a biznisz világában is jelentős hatással bír, közösségépítő és kohézióképző ereje van. Legfőbb jellemzője a … Tovább
Válságban sokan a felsővezetésre figyelnek, pedig a mindennapi csaták döntő része a szervezet középső rétegeiben dől el: azokon a szinteken, … Tovább
Sokan vagyunk, akik “rákattantunk” a virtuális közösségekre. Vagyunk jó páran, akik a barátkozás mellett szakmai kapcsolatokat is ápolnak itt, és bizony … Tovább
A munka-magánélet egyensúly mára egy merőben új perspektívát nyert, hiszen sokszor a saját konyhánkból tartjuk a munkahelyi megbeszéléseket. Pécsi Judit, … Tovább
Ősidők óta többet szeretnénk tudni. Mélyen bennük van ez az ösztön, hiszen egykoron nem kevesebb múlt rajta, mint a túlélésünk. … Tovább
