Őszintém megvallom, sokkal jobban érdekelnek a vállalati botlás-sztorik, mint amelyeket a sikeres cégekről lehet olvasni. Nem, nem vagyok torzult lelkű ellendrukker (remélem), inkább azt kutatom folyamatosan, milyen tanulságokat vonultat fel előttünk az üzleti világ forgószínpada. Volt részem megannyi parádés sikertörténetet végigolvasni, végighallgatni, sőt, végigélni, és ezekből nyilván rengeteg megfontolandó információt, döntési helyzetet lehet megismerni. Nekem azonban ezek a sikertörténetek sokkal kevésbé segítettek, mint azok, amelyekben a talpra állásról, a hibákkal történő szembesülésről és a nehéz döntések meghozataláról van szó. Sok könyv, cikk, publikáció született legendás vállalkozókról, amelyeket persze érdemes elolvasni, hiszen a kiválóaktól mindig lehet tanulni. Ám ezekből a történetekből legtöbbször az jött le, hogy volt egyszer egy szerencsés pillanat, néhány ösztönös döntés, és persze egy jó csapat, amely jó időben volt jó helyen. És nyilván nincsenek benne a végigszenvedett időszakok, a rossz választások és az emberi tragédiák. Pedig talán ezekben lenne ott a lényeg. Fontosak ugyanis a kudarcélmények, ezek mutatják meg ugyanis a sikerek múlandóságát, a világ változóságát, egy vezető kivételes képességeit és egy csapat igazi erejét. Hogyan kell felállni, hogyan kell újrakezdeni, hogyan szedhető ismét össze egy szétesett, hitevesztett közösség, vagy mondjuk hogyan szerezhető vissza az elvesztett technológiai előny. Különösen izgalmas az a kérdés, hogy törvényszerűen meg kell-e várni egy cég életében a soron következő válságot ahhoz, hogy újra erőre kaphasson és tovább szárnyalhasson a társaság, vagy létezik olyan módszer, olyan tudás, amely folyamatában tartja kondícióban a céges immunrendszert. Vagy tényleg kell az a bizonyos pofon, mert anélkül nem veszi az ember komolyan, hogy baj van? Legtöbbször igen, de jó, ha tudjuk, hogy a legtöbb botlás megelőzhető, vagy tompítható. Hogy hogyan? Érdemes néha a kudarc-sztorikat is megismerni, a válság kitermelt jó párat!
Kapcsolódó bejegyzések
Divided Attention Disorder – Mint a GFK nemrégiben tartott konferenciáján a Google hazai vezetőjétől megtudtuk, így hívják azt a jelenséget, … Tovább
Érdekes a vállalati működés elemeinek kategorizálása: hard-nak, keménynek tekintjük a struktúrákat, folyamatokat, softnak, vagyis puhának, lágynak az emberi tényezőt. Ennek … Tovább
Kevesebb szó esett mostanában oldalainkon a kis- és közepes vállalkozásokról, pedig ha valahol nagy szükség van tudatos piacépítésre, stratégiaalkotásra, marketing, … Tovább
Vajon milyen lehet a 67%-kal fényesebb haj, az ötszörös tisztítóerő, vagy mondjuk a hét ponton hatékony száj higiénés védelem? Bevallom, … Tovább
A cégeknek sokkal több időt kellene fordítaniuk termékfejlesztésre, a felhasználói igények jobb megismerésére, és kevesebbet megbeszélésekre, PPT prezentációkra, a költségek, … Tovább
Talán észre sem vesszük, ám nagyon megváltozott az az idősík, amiben élünk. Lerövidültek a perspektívák, és most már tényleg igaz … Tovább
Bajban ismerszik meg… A mondás valós tartalmát mostanában tapasztalhatjuk majd meg, amikor nagyjából mindenkinek problémái lesznek. A helyzetben a legmorbidabb … Tovább
Vajon több rozsos kenyér fogy-e, ha egy kenyérgyár munkatársai blogolnak? Több autót tud-e eladni egy használtautó kereskedő, ha vicces kommentekben … Tovább
Hogy mire jó a híres-neves Heuréka Klubunk? Például arra, hogy akár zseniális ötletek is előbuggyanhatnak egymás irányába nyitott emberek kötetlen … Tovább
Az autóépítésben vannak platformok, amelyek meghatározzák a rá tervezett kocsi minden lényeges paraméterét, karakterét, méretét, súlyát, hajtásláncát. Az elmúlt években … Tovább
A legtöbb vállalati terv optimista, és nem véletlenül, hiszen egy cég alapítása mögött mindig komoly motiváció bújik meg. Ezek a … Tovább
Puzsér Róbert nemzeti intézmény, egy valódi kincs. Amint annak idején Nagy Feró a nemzet csótányaként röhögött bele az akkori rendszer … Tovább
Aki szereti a focit, részben azért is szereti, mert az utolsó percig bármi történhet a pályán. Sosem lehet tudni, hogy … Tovább


