Menő volt jó pár évvel ezelőtt, ha valaki ilyen sms-üzenetet küldött: „meetingen ülök, visszahívlak!”. Ez ugyanis több mindent is elárult az illetőről: tud angolul (legalább ezt a szót), valószínűleg komoly cégnél dolgozik, hiszen máshol a hivatalos összejöveteleket értekezletnek, vagy megbeszélésnek nevezték, és valószínűleg multinál dolgozik, ahol alapállapot az elfoglaltság, a nem ráérés. A meeting aztán külön fogalommá vált, mára valóban megtestesíti mindazt, amit a kívülállók mögé gondoltak, ám egyre többen érzékelhetik, hogy a meeting mánia nem feltétlenül üdvös jelenség. Erről tudósított a minap a HVG.HU is, ahol a HTC vezetője fakadt ki az elburjánzó meeting nevű társasjátékon. Persze nem azzal van baj, hogy fontos cégnél fontos emberek rendszeresen összeülnek és megbeszélnek fontos dolgokat. A probléma ott kezdődök, ha az említett fontosak pont nem beszélik meg azokat a fontos dolgokat, hanem alibiként meetingelnek. Mielőtt a kívülálló lesajnálóan törne pálcát az érintettek fölött, tudni kell, hogy nagyon könnyű ám ebbe a hibába esni, sőt, az ember észre sem veszi, és már ő is meeting-fertőzött lett. A gond ugyanis nem a meetinggel van, hanem mindazzal, amely kiüresíti, ellényegteleníti azt. A belső vállalati folyamatok szétcsúszása, a kommunikáció széttöredezése, és mindenek előtt a felelősségi körök elmállása, szétporladása. A bemásolt cikkben idézett vezető kifakadása érthető: tessék inkább dolgozni meetingelés helyett! A megoldás persze nem ilyen egyszerű, de sokszor hasznosabb önvizsgálatot tartani, hogy a döntések, az információk, a tudásmegosztás milyen térerőben és viszonyok között áramolnak és születnek meg. Mert a felelősségvállalást, az ésszerű és hatékony együttműködést nem pótolja a még több meeting, sőt. Ha tehát rendszeresen előfordul, hogy a cégnél sosincs szabad tárgyaló és mindenki folyton meetingel, gyanús hogy felütötte fejét a meeting-kór, aminek hosszabb távon komolyabb következményei lehetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Úgy másfél évtizeddel ezelőtt az akkori Matáv (ma Telekom) a vezetékes telefon fontosságát és nélkülözhetetlenségét sulykolta reklámkampányában, azt üzenve, hogy … Tovább
Mi más lehetne egy márka, mint “szeretemmárka”, nem? Ha nem szeretem, akkor nem veszem, ha nem veszem, akkor meg egyáltalán … Tovább
Lassan tíz éve annak – hogy szalad az idő, – hogy végig söpört a legutolsó pénzügyi, gazdasági válság az egész … Tovább
Egy vállalat legértékesebb vagyona a munkatárs. Na, ja, ez az állítás nagyjából annyira vált hiteltelenné az elmúlt években, mint hogy … Tovább
A megtartás alapeleme a bizalom, vagyis az abban való hit, hogy jó helyen vagyok, jó itt nekem, mert lehet sikerélményem, … Tovább
Megdöbbentett, amikor egy tanulmányban azt olvastam, a munkavállalók milyen nagy hányada nem is tudja igazán, mi a valós értelme napi … Tovább
A cégek emberekből állnak, akiket közös célok, közös sikerek, vagyis együttműködés tesz kollégákká. Az együttműködés kötőszövete pedig a kommunikáció. Tehát … Tovább
Van valami, amiben valahogyan sehogy sem jutunk előrébb, noha a világ legegyszerűbb dolga lenne, és mégsem. Ez pedig az üzleti … Tovább
Hogy mire jó a híres-neves Heuréka Klubunk? Például arra, hogy akár zseniális ötletek is előbuggyanhatnak egymás irányába nyitott emberek kötetlen … Tovább
A római császárok sikerreceptje (kenyeret és cirkuszt a népnek) mai vállalati nyelvre talán úgy fordítható le, hogy elismerést és információt … Tovább
Majd a jövő hónap hetedikén elindul a projekt, és utána megy minden, mint a karikacsapás. Vagy mégsem? A projektkommunikáció jelentőségéről már írtunk … Tovább
A Magyar Reklámszövetség nagy jelentőségű felmérést készített néhány éve arról, milyen kézzelfogható, kalkulálható hozadékkal is bír a reklám nemzetgazdasági szinten. A tanulmány … Tovább
Napjainkra címke lett belőle: a fenntartható csökkenés egyre ismertebb kategória, mint ahogy a csökkenés is egyre inkább hétköznapi része az … Tovább
Elfogytak a tartalékok. A hősies küzdelemben a fluktuáció féken tartásában, a már-már nem létező szabadon igazolható munkatársak felkutatásában, a máshol … Tovább
Éppen húsz éve annak, hogy egy szürke őszi estén néhányan az akkor informatikai cégek marketing vezetői közül úgy döntöttünk, hogy … Tovább