A legtöbb vállalati terv optimista, és nem véletlenül, hiszen egy cég alapítása mögött mindig komoly motiváció bújik meg. Ezek a tervek arra épülnek, hogy a termék jó, a vevő venni akar, a konkurens meg valamiben biztosan mögöttünk kullog. Aztán elindul a cég és haladnak is a dolgok, szerencsés esetben a tervezett tempóban, ritkán még annál is gyorsabban, a leggyakrabban pedig – valljuk be – kisebb-nagyobb döccenőkkel. De haladnak, és ez a legfontosabb. Az üzletmenet szerevezése, fenntartása, az ügyfelek kiszolgálása, az adminisztráció, vagyis a napi rutin könnyen beszippant, leköti az energiákat, és valamelyest óvatlanná tesz. Korábban már írtunk arról, hogy az egyik ilyen tipikus óvatlanság az üzletfejlesztés elhanyagolása, amely a cég jövőjét veszélyezteti. (Az Ispiro Consulting válasza erre részben a már szintén említett Heuréka Klub lett, ahol partnereinkkel intézményesített módon „kényszerítjük” magunkat és egymást arra, hogy innovatívak, kreatívak maradjunk, vagyis gondolkodjunk azon, hogy mi lesz holnap, holnap után). A másik veszély az esetleges válságokra, különleges helyzetekre való felkészülés elmulasztása. Miért fontos erre odafigyelni? Mert bárkivel bármi megtörténhet. És az a fránya gonosz manó biztosan onnan támad majd, ahonnan nem számítunk rá. Még veszélyesebbé teszi a helyzetet, ha nem az alaptevékenységünk körében keletkezik zűr, hanem ott, ahol kisebb a ráhatásunk, ám függőségünk erős. Ilyen például, ha piacunkon történik bizalomvesztés, egy konkurens botlik meg és rombolja le a szektor hitelességét, vagy fogyasztóvédelmi, egészségügyi, jogi aggály kép fel. De fel kell készülnünk balesetre, pénzügyi, munkaügyi, minőségi, vagy éppen kommunikációs problémákra is. És hogy hogyan? Profi tervvel, folyamatokkal, felelősökkel, riadólánccal, és mindezt mélyen a céges struktúrába ágyazva, és frissen, aktuálisan tartva. Nem könnyű feladat, de ha helyzet van, egy válságterv mindennél hasznosabb lehet!
Kapcsolódó bejegyzések
Menő volt jó pár évvel ezelőtt, ha valaki ilyen sms-üzenetet küldött: „meetingen ülök, visszahívlak!”. Ez ugyanis több mindent is elárult … Tovább
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább
Megtisztelő meghívásnak tettünk eleget Dr. Szvetelszky Zsuzsával, amikor a Médiapiac kiváló munkatársaival, Török Diával és Szakács Lacival beszélgettünk a rádió … Tovább
A klasszikus reklámfelfogás szerint a reklám szerepe a tájékoztatás, az informálás, a rossz döntésektől való megóvás, vagyis a választás szabadságának … Tovább
Van-e értéke manapság a díjaknak? Figyel rájuk valaki? Mit sugallnak, mit üzennek? Erről szóló előadással indult a 2012-es Superbrands évad … Tovább
Ki ne hallott volna ilyen kifejezéseket vállalati közösségekben: „marketing duma”, vagy „ez szakmai kérdés, nem marketing…”. Nagyobb vállalati struktúrákban, mondjuk, … Tovább
Az év végén még csak 5-ik születésnapjukat ünnepelték, ám a hazai szervezetfejlesztési, szervezetdiagnosztikai piacon már évek óta meghatározó szerepet játszanak. Megoldásaik … Tovább
Megdöbbentette a közvéleményt a Volkswagen motorokkal kapcsolatos csalás híre. A dízelmotorok szoftvereit manipulálta a gyártó úgy, hogy az észlelje, ha … Tovább
Írásainkban gyakran kalandozunk témák, gondolatok között olyan tanulságos jelenségekre vadászva, amelyek érdekesek lehetnek az olvasónak. Ez alkalommal a Magyar Reklámszövetség friss médiapiaci … Tovább
Nehéz idők járnak a marketingesekre. A gazdasági turbulenciák nem csak a szakma renoméját tépázták meg, de mára elbocsátási hullám is … Tovább
A vállalati kommunikáció „ideális esetben” a vezető és beosztott között zökkenőmentes. A beosztott elhiszi és elfogadja a vezető véleményét – … Tovább
A legtöbb beosztottnak határozott véleménye van a vezetőjéről: az egyik tipikus véleményről szól az alábbi vicc. Ült a varjú az … Tovább
Ha hinni lehet a híreknek, utolsó napjait éli egy olyan világmárka, amely nem is olyan régen még felboríthatatlannak, megrendíthetetlennek, elpusztíthatatlannak … Tovább
Szentírásnak veszik sokan a nyomtatott betűt ma is, és ez érthető: Gutenberg első műve bő félezer éve a Biblia volt. … Tovább