Talán ismerős a valamikori kabaré idézet: Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket.” Kiváló leírása ez a mozaik családok mindennapi kihívásainak, ahol is a két fél a maga szokásaival, értékrendjével lép be az új kapcsolatba, és szembesül a másikéval. Ez szinte minden esetben feszültséget okoz, megoldhatót, vagy éppen feloldhatatlant. Így van ez a cégegyesülések, vagy például a vállalaton belüli összevonások, átalakulások esetén is. Minden vállalat, minden közösség idővel kialakítja a maga játszóterét, ahol a saját szabályai szerint megy a napi élet. Ezekre a szabályokra – írottakra és íratlanokra – hat a vezető személye, a folyamatok szervezettsége, az egymáshoz való viszony és persze a kommunikáció minősége. Egy kialakult bioritmust mindenképpen kizökkent, ha jelentős, szerkezeti változásokkal szembesül. Elég, ha átalakítanak egy osztályt, átszerveznek egy részleget, máris komfortzónán kívül találjuk magunkat. Ezt pedig nehezen viseljük, hiszen tennivaló van vele, ami mindig macerás, és leginkább ismeretlent, újat jelent, amitől pedig ösztönösen tartunk. Nem csoda hát, ha egy cégegyesítést, felvásárlást komoly drámaként élnek meg az érintettek. A veszteségek szinte elkerülhetetlenek, hiszen lesznek olyanok, akiknek ez a változás lesz az utolsó csepp a pohárban, a végső indok, hogy váltson. De a kevésbé eltökélteket is elbizonytalanítja, teljesítményüket visszafogja az alkalmazkodás nehéz feladata. És ez a piaci munkára is kihat.
Mit lehet tenni ilyen esetben? Alaposan meg kell ismerni, mit is gondolnak, milyen állapotban vannak a változásban érintett közösségek és egyének, hiszen ez a szándék demonstrálja leginkább, hogy a vezetőknek fontosak az emberek és megértik őket ebben a nehéz helyzetben. A kultúrák illesztése nyilván a következő nagy falat: melyik lesz, melyik legyen a domináns. A válasz sok esetben: egyik sem, hanem egy új, egy közös irányvonal, amelyet közösen építhetünk, amelyhez mindannyian hozzárakhatunk a magunk területén. Bárhogyan is alakuljanak a dolgok, egyet mindenképpen tudomásul kell venni: tudatos, szakszerű lépések és időigényes út vezet a sikerig, de mindenképpen megéri, hiszen csakis a csapattal és sosem annak ellenében nyerhető meg egy ilyen helyzet és építhető vissza a bizalom.
