A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György angol királyról szól, akiben amúgy II. Erzsébet királynő édesapját is tisztelhetjük. Miután bátyja egy házasságban élő amerikai asszony miatt, tehát többszörösen is botrányos kapcsolatukat felvállalva lemondott a trónról, főhősünkre vár a feladat és a felelősség, hogy a brit birodalom uraként dacoljon az egyre fenyegetőbb német terjeszkedéssel. Remek kihívás, óriási lehetőség – vágnánk rá azonnal mi, a mai menedzser kultúrán nevelkedett okosok. Csakhogy VI. György egy nem elhanyagolható hiányossággal is rendelkezett: rettenetesen dadogott. Márpedig egy dadogós király hogyan integrálhat egy háborús veszéllyel szembenéző nemzetet, mi több, az akkoriban még világméretű brit birodalmat. Tudta ezt ő is, és emberfeletti küzdelem eredményeként többször nekifeszülve, majd ugyanennyiszer megfutamodva harcolta meg saját háborúját gátlásaival, gyerekkori démonjaival, akarnok apja, gonoszkodó testvére és kirekesztő dajkája rossz emlékeivel. Talán fel is adta volna, ha nem hozza helyzetbe az élet bátyja lemondása nyomán, és ha nem állt volna mellette Lionel, a szokatlan stílusú beszédtanár, aki kevésbé beszédkészségét, mint inkább bátorságát, saját magába vetett hitét adta neki vissza. A történet innentől ismert: VI. György a háborús ellenállás, e nemzeti integráció legendás alakjává vált, de példája talán azért is tanulságos, mert önmagán tudott felülkerekedni azzal, hogy a maga oldalára tudta állítani a vezetők mindenkori legfontosabb fegyverét, a kommunikációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Vissza-vissza térő téma a PR a szakmai beszélgetésekben, ami azt is mutatja, valami nincs a helyén ezzel kapcsolatban. A legutóbbi, … Tovább
Bár közel két évtizede művelem, igazi választ, biztos megoldást mai napig mégsem tudok adni arra a kérdésre, hogyan fejleszthető kiszámíthatóan … Tovább
Vezetőnek lenni különleges lehetőség, egyben mérhetetlenül komoly feladat: másokat vezetni, másokért felelősséget vállalni, másokból kihozni a lehető legtöbbet úgy, hogy … Tovább
A verbális kommunikáció fontos eleme a beszélgető partnerek közötti térköz, ami a vezető és beosztott kommunikációja esetében legalább két lépés … Tovább
Mindig irigykedve figyelem Olaszországot, amely amellett, hogy lazán veszi az életet és meg tudja élni a mindennapok szépségeit, sikeres, erős … Tovább
Jó dolog ez a Social média! Én is ezen keresztül értekezhetek most a külvilággal, pedig amiről elmélkedem, az régimódinak számít. … Tovább
A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis … Tovább
Ha a cím két szavát egybeolvassuk, olyan, mint egy gyógyszer neve, igaz? Hibridadmin. Bizonyos értelemben az is, gyógyszer. A covid … Tovább
Mióta világ a világ, folyamatosan tanulunk, tapasztalunk, fejlődünk, igyekszünk jobbak lenni. Különösen igaz ez a vállalati versenypiacon, ahol – mint … Tovább
Kevesebb szó esett mostanában oldalainkon a kis- és közepes vállalkozásokról, pedig ha valahol nagy szükség van tudatos piacépítésre, stratégiaalkotásra, marketing, … Tovább
Egy konferencia akkor jó, ha általa gondolati morzsákkal lesz gazdagabb az ember. Én egy kisebb cipónyira elegendő morzsát gyűjtöttem magamnak … Tovább
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább
Ami jó, az jó. Ha valahol jól érzem magam, maradok. Így lesz kedvenc éttermem, cipőboltom, benzinkutam, szállodám, ahová örömmel térek … Tovább
Számos, izgalmas előadás, és néhány gondolatébresztő adat, összefüggés miatt is érdemes volt beülni a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább