Éledezik a vállalati kommunikációs piac. Jó látni a vezetői akaratot és igyekezetet, amely az elmúlt két-három évben erre irányul. Nincs is nagyon más választás, hiszen a verseny új terepén, a munkaerőpiacon őrületes harc bontakozott ki, amelynek tétje sem bagatell: biztosítható-e az üzletmenet folytonossága, vagy a munkaerőhiány a növekedés legfőbb korlátjaként veszélybe sodorja a jövőt.
A szándék tehát megvan, a megközelítésekben pedig igen színes a paletta. Az első reakció általában: „csináljuk egy kicsit aktívabban, intenzívebben mint eddig!” Nem vitás, ez is működhet, hiszen ahol a kommunikációt engedte háttérbe szorulni a működés viszonylagos sikeressége, esetünkben a korlátlannak vélt munkaerőkínálat, ott minden apró lépés látványos lehet.
Sokan ismerték már fel, hogy a kommunikáció, így a HR kommunikáció is stratégiai szemléletmódot igényel, gondosan illesztve az üzleti modellhez. Itt már megjelenik a munkáltatói márka, az Employer Branding, mint hívószó, amely mögé a szervezet egésze is fel tud sorakozni. Jellemző hibaként gyakran előfordul, hogy a folyamat végén kezdik el megoldani a feladatot, kampányokban, reklámfelületekben gondolkodva, miközben a tartalom, a valódi megkülönböztetés, vagyis az értékek rejtve maradnak. Pedig a lényeg éppen ebben van: mit is gondolunk magunkról, mit szeretnénk üzenni akár befelé, akár kifelé – nem elfelejtve hogy ez a két irányultság szorosan össze is függ. Ám hiába minden stratégiainak gondolt elképzelés, a sok befektetett munka, az eredmények nem feltétlenül jelennek meg, vagy nem lesznek tartósak, hiszen egy fecske – egy nekibuzdulás, egy kampány – önmagában ritkán csinál nyarat.
A stratégiai megközelítés mellett ugyanis a folyamatosság is lényeges. Nem kampányban, hanem a piaccal, a lényeges érdekkörökkel való folyamatos együtt lélegzés, a párbeszéd az, ami érdemi, tartós elmozdulást eredményez. Ehhez létre kell hozni a szakértői hátteret, meg kell szerezni a menedzsment támogatást, el kell tudni érni a vezetői akaratot, és fel kell építeni a folyamatos működés munkatervét, melyben a feltárás, stratégiai tervezés, tudásátadás, tartalom menedzsment és a folyamatos mérés, visszacsatolás is a megfelelő helyen van. Ekkor, és csakis ekkor van arra reális esély, hogy a kommunikáció versenyelőnnyé válik.
