A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis több száz, akár ezer emberrel folyamatosan kapcsolatban lenni úgy, hogy nem pazaroljuk drága időnket számunkra amúgy indifferens emberek lényegtelen üzeneteinek átbogarászására – folytatja az anyag. A kommunikációs hálózatok kutatói szerint 150 fő körüli a még átlátható, kezelhető közösségi nagyság, efölött elveszítjük a kontrollt. Vagyis önkéntelenül a növekedés lenne a jelenlegi közösségi média csapdája? Láttunk már ilyet vállalatok esetében is, ahol az amúgy mindenáron hajszolt, vágyott növekedés temette aztán maga alá a szervezetet. Nincs a helyén a kereskedelmi üzenetek kérdése sem. A vállalatok kiválóan éreztek rá arra, hogy a közösségek alkalmas terepei lehetnek az interaktivitásnak, ám ezzel az az apró probléma jelenleg, hogy kiszámíthatatlan, hogy a beszélgetni akaró vállalattal a megcélzottak is óhajtanának-e csevegni. Vagyis a közösség média éppen mostanában veszíti el szüzességét. Alakulnak már normái, szabályrendszere keretek közé kerül, és ahogy települne rá a biznisz, úgy válhat mindinkább kiszámíthatóvá, kevésbé személyessé és spontánná. Ez persze nem baj, csak előre látható forgatókönyv. Az is valószínű, hogy az üzleti igények kitermelik majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a cégek ma még csetlenek-botlanak, hiszen nem kérdés, hogy a kezünkbe került eszközök, a globális elérés, a virtualitás magas szintje rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. És ezzel egy időben a személyes kapcsolattartás is keres majd magának meghittem zugokat, olyan „gyertyafényes, suttogós kávéházi sarkokat”, melyek ismét alkalmasak lesznek a bizalmasabb diskurálásra. És ne aggódjunk, az üzlet ezt is meg fogja neszelni, és a fogócska folytatódik. De a világ, a kommunikáció, a reklám már csak ilyen…
Kapcsolódó bejegyzések
A hét – egyik – kommunikációs botránya egy jobb sorsra érdemes autómárkához, a Nissanhoz kötődik. A Ganxta és Stohl szerepvállalásával … Tovább
16 éve hoztam egy döntés: váltok. Addigi sikeresnek tekinthető nagyvállalati kommunikációs vezetői pályámat vállalkozói irányba állítom. Hogy miért? Elfogyott a … Tovább
Mindennek ára van. Azt, hogy ez az ár milyen legyen, elvileg a piacgazdaság dönti el, hiszen a verseny nem tűri … Tovább
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább
Egy vállalat legértékesebb vagyona a munkatárs. Na, ja, ez az állítás nagyjából annyira vált hiteltelenné az elmúlt években, mint hogy … Tovább
A szépemlékű 60-as, 70-es években elő-előfordult, hogy egy család viszonylag drága televíziót vásárolt. Egyrészt azért, mert már megtehette, másrészt – … Tovább
A növekedés megtorpanása akár egy jó lehetőség is lehet számunkra, ha képesek vagyunk kezünkbe venni a történések irányítását. A sokak … Tovább
A professzionális labdarúgást nem csak a kivételes sportteljesítmények, a pazar gólok, vagy éppen a magával ragadó stadion hangulat miatt érdemes … Tovább
“Alattunk változik a szakma” – ez volt Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség elnökének alapvetése a Napi Gazdaság konferenciáján. Mint elmondta, … Tovább
A vállalati kommunikáció „ideális esetben” a vezető és beosztott között zökkenőmentes. A beosztott elhiszi és elfogadja a vezető véleményét – … Tovább
Blokádra, tüntetésre, útlezárásokra ébredtek a gyanútlan pestiek január 18-án reggel. A taxisok egy részénél a jelek szerint most telt be … Tovább
Megtisztelő meghívásnak tettünk eleget Dr. Szvetelszky Zsuzsával, amikor a Médiapiac kiváló munkatársaival, Török Diával és Szakács Lacival beszélgettünk a rádió … Tovább
A verbális kommunikáció fontos eleme a beszélgető partnerek közötti térköz, ami a vezető és beosztott kommunikációja esetében legalább két lépés … Tovább
Szerintem nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy az általános magyar panaszkultúra sok esetben kiváló búvóhely. Kényelmesebb elrejtőzködni egy kifogás, … Tovább