A római császárok sikerreceptje (kenyeret és cirkuszt a népnek) mai vállalati nyelvre talán úgy fordítható le, hogy elismerést és információt a munkatársaknak. E kettőt szomjúhozzák leginkább, ez ad napi üzemanyagot a munkához és perspektívát a fejlődéshez. Az elismerés legkézenfekvőbb formája a teljesítményhez igazított anyagi motivációs rendszer, illetve a sikerek közös és hangos megünneplése, az előrelépés lehetősége. Az információval azonban már sokszor akadnak problémák. Először is itt a dilemma, hogy kinek, milyen mélységű és minőségű információval szolgáljunk. A munkavégzéshez szükséges adatok, tudnivalók köre általában pontosan szabályozott, ezek formális csatornákon keresztül, szerkesztve, precízen adagolva juttathatók el a megfelelő helyekre, gondosan ügyelve a titoktartásra, a jogszabályokra. Nehezebb a helyzet stratégiai irányokkal, ezeket ugyanis esetlegesen érti meg a napi operációban ügyködő kolléga, hiszen nem látja, nem láthatja át az összefüggéseket, ám mégis fontos időnként irányt mutatni számára, jövőképet rajzolni, viszonyítási pontokat fölállítani. Ezekre szolgálnak az állománygyűlések, vezetői körlevelek, melyek hatása legtöbbször nem tart sokáig, viszont kiváló táptalajul szolgálhatnak az egyéni interpretációkra, a félreértések köré épített álelméletekre. És innentől válik izgalmassá a kérdés: miről is beszélgetnek az emberek egymás közt, hogyan születnek képtelen történetek, vannak-e csomópontjai és jellemző helyszínei a társalgásoknak. Egyáltalán foglalkozzon-e egy vállalat az informális kommunikációval, a vállalati pletykával? Ha meg szeretné érteni a vezetés a cég belső világát, mindenképpen. A csak formális kommunikációra építő menedzsment álomvilágban él, áltatja magát, hogy mindent megtesz a hatékony működésért. A dolgok ugyanis a mélyben dőlnek el, a kávézókban, a dohányzó helységekben, az öltözőkben, a kisebb közösségekben. Az itt történtek megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy szervezet irányítható, menedzselhető legyen és a vezetés folyamatosan kézben tudhassa az ügyeket. Az informális kommunikáció megértésével válhat igazán partnerré a munkatárs, vonható be, motiválható, kritikus esetekben (válság) nyugtatható meg a közösség.
Kapcsolódó bejegyzések
Önállóság. Sokat emlegetett, vágyott, elvárt, vagy éppen misztifikált fogalom a munkahelyi közösségekben, miközben az sem biztos, pontosan tudjuk, mit is … Tovább
Tapasztalt vállalatvezetőkkel folytatott konzultációink során számtalan nézettel, gyakorlattal, meggyőződéssel, vezetői filozófiával találkozhattunk, egy dologban azonban szinte mindenki egyetértett: a vállalati … Tovább
2015 óta élünk az egyre akutabb munkaerőhiány korszakában, ami ma már mind mennyiségi, mind minőségi értelemben igaz. Ha van is … Tovább
A vállalati világban rengeteg szó esik versenyképességről, innovációról, digitalizációról, és egyre hangosabbak a people first típusú szlogenek is. Ami viszont … Tovább
Nagyjából minden második munkavállaló stresszesnek tartja munkahelyét. Vajon mi lehet e tény mögött? Talán az az általános vélekedés, hogy dolgozni … Tovább
Merthogy a munka-magánélet egyensúlyról már majdnem elég szó esik, ráirányítva a figyelmet időnk, energiánk (kedvünk stb.) véges voltára. Csakhogy a … Tovább
Nehéz idők járnak a marketingesekre. A gazdasági turbulenciák nem csak a szakma renoméját tépázták meg, de mára elbocsátási hullám is … Tovább
Frontvonali híreink ez alkalommal az irodaházakból származnak. A járvány sok mindent átalakított, és talán a legjobban az irodahasználati stratégiákat fogja … Tovább
A klasszikus reklámfelfogás szerint a reklám szerepe a tájékoztatás, az informálás, a rossz döntésektől való megóvás, vagyis a választás szabadságának … Tovább
Ez most némileg provokatív téma lesz, de talán érdemes róla közösen gondolkodni: a törzsgárda, dolgozói jubileum megünneplésének kérdéséről lesz szó. … Tovább
„Egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése nagyjából úgy hat egy vállalatra, mint amikor egy pogácsaszaggatóval tésztát formázunk: a szaggatóformán belüli tésztát … Tovább
Itt van az ősz. Ismertük a klasszikus ritmusát a szeptembernek, az erőteljes pezsdüléssel, a nyár után bemozduló projektkezdetekkel, a hosszú … Tovább
16 éve hoztam egy döntés: váltok. Addigi sikeresnek tekinthető nagyvállalati kommunikációs vezetői pályámat vállalkozói irányba állítom. Hogy miért? Elfogyott a … Tovább
Egy remek cikket szeretnénk az olvasó figyelmébe ajánlani, amely az Index-en jelent meg. Hűségesebb követőink talán emlékeznek rá, hogy többször … Tovább
Van az úgy, hogy egy munkahelyen két ember nem bírja egymást, és ennek lépten-nyomon hangot is adnak. Olyan is akad, … Tovább