A római császárok sikerreceptje (kenyeret és cirkuszt a népnek) mai vállalati nyelvre talán úgy fordítható le, hogy elismerést és információt a munkatársaknak. E kettőt szomjúhozzák leginkább, ez ad napi üzemanyagot a munkához és perspektívát a fejlődéshez. Az elismerés legkézenfekvőbb formája a teljesítményhez igazított anyagi motivációs rendszer, illetve a sikerek közös és hangos megünneplése, az előrelépés lehetősége. Az információval azonban már sokszor akadnak problémák. Először is itt a dilemma, hogy kinek, milyen mélységű és minőségű információval szolgáljunk. A munkavégzéshez szükséges adatok, tudnivalók köre általában pontosan szabályozott, ezek formális csatornákon keresztül, szerkesztve, precízen adagolva juttathatók el a megfelelő helyekre, gondosan ügyelve a titoktartásra, a jogszabályokra. Nehezebb a helyzet stratégiai irányokkal, ezeket ugyanis esetlegesen érti meg a napi operációban ügyködő kolléga, hiszen nem látja, nem láthatja át az összefüggéseket, ám mégis fontos időnként irányt mutatni számára, jövőképet rajzolni, viszonyítási pontokat fölállítani. Ezekre szolgálnak az állománygyűlések, vezetői körlevelek, melyek hatása legtöbbször nem tart sokáig, viszont kiváló táptalajul szolgálhatnak az egyéni interpretációkra, a félreértések köré épített álelméletekre. És innentől válik izgalmassá a kérdés: miről is beszélgetnek az emberek egymás közt, hogyan születnek képtelen történetek, vannak-e csomópontjai és jellemző helyszínei a társalgásoknak. Egyáltalán foglalkozzon-e egy vállalat az informális kommunikációval, a vállalati pletykával? Ha meg szeretné érteni a vezetés a cég belső világát, mindenképpen. A csak formális kommunikációra építő menedzsment álomvilágban él, áltatja magát, hogy mindent megtesz a hatékony működésért. A dolgok ugyanis a mélyben dőlnek el, a kávézókban, a dohányzó helységekben, az öltözőkben, a kisebb közösségekben. Az itt történtek megértése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy szervezet irányítható, menedzselhető legyen és a vezetés folyamatosan kézben tudhassa az ügyeket. Az informális kommunikáció megértésével válhat igazán partnerré a munkatárs, vonható be, motiválható, kritikus esetekben (válság) nyugtatható meg a közösség.

Kapcsolódó bejegyzések

A vállalatok kommunikációjára is vonatkoznak íratlan szabályok, amelyekhez való igazodás igen komoly imázsértékkel is bír. Az íratlanság természetesen azt jelenti, … Tovább

Önállóság. Sokat emlegetett, vágyott, elvárt, vagy éppen misztifikált fogalom a munkahelyi közösségekben, miközben az sem biztos, pontosan tudjuk, mit is … Tovább

Nemrégiben egy teltházas Projekt Management konferencián tarthattunk előadást a projekt kommunikáció jelentőségéről. Az előadókat hallgatva és több beszélgetést folytatva a … Tovább

A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György … Tovább

A vállalatok életében ma már kiemelt szerep jut a kommunikációnak, információ átadásnak. Az információcsere, tágabb értelemben az információval való foglalkozás … Tovább

Napjainkra címke lett belőle: a fenntartható csökkenés egyre ismertebb kategória, mint ahogy a csökkenés is egyre inkább hétköznapi része az … Tovább
Frontvonali híreink ez alkalommal az irodaházakból származnak. A járvány sok mindent átalakított, és talán a legjobban az irodahasználati stratégiákat fogja … Tovább

Most akkor munkaerőhiány van, vagy sem? Gyárigazgatótól hallom, hogy olvassa ő is ezeket az információkat, de aki jól csinálja a … Tovább
Itt van az ősz. Ismertük a klasszikus ritmusát a szeptembernek, az erőteljes pezsdüléssel, a nyár után bemozduló projektkezdetekkel, a hosszú … Tovább
Közöttünk élnek, és egyre többen vannak. Nemcsak a ma már klasszikusnak számító, részmunkaidős vagy home office-ban dolgozó kollégákról beszélünk, a kapucnis … Tovább
Igen. És kell is tanítani, hiszen megtartani a munkatársakat sokkal hatékonyabb (és olcsóbb is), mint folyton újakat toborozni. Hüvelykujj szabály … Tovább

Minden munkahelyen akadnak olyanok, akiket mindenki kedvel, még a főnök is, és sikeresen működnek együtt bárkivel, anélkül, hogy törtetőek vagy … Tovább
2015 óta élünk az egyre akutabb munkaerőhiány korszakában, ami ma már mind mennyiségi, mind minőségi értelemben igaz. Ha van is … Tovább

Talán az egyik legszebb, legfelemelőbb feladata a humán erőforrásért felelős vezetőnek, hogy ő az első, aki a belépő új munkatársat … Tovább

Komoly dilemma a vállalati belsőkommunikáció szakavatott gazdáinak, hogy milyen információkat osszanak meg a munkatársakkal és melyeket nem. Arról is élénk … Tovább