A magyarországi munkaerőpiac igencsak dinamikus korszakát éli. Izgalmas és fölöttébb tanulságos a teljes folyamatot nézni és értelmezni, hiszen lényegében naponta áll elő újabb és újabb helyzet, amely tennivalókban, döntési helyzetekben jelenik meg a vállalatok vezetőségeiben.
Az elmúlt néhány év először is a felszínre hozta az Employer Brandinget, mint témát, sokak számra vágyott csodaszert, hogy aztán kiderüljön, önmagában ez nyilván nem oldja meg a problémákat. Aztán felvetődött, hogy az emberi erőforrás, mint az értéklánc meghatározó eleme milyen gondoskodást, fejlesztést, tervezést igényel és ehhez milyen szakmai megközelítések, módszerek, ismeretek szükségesek. Mindeközben Győrben átszakadt egy szimbolikus gát. A legnagyobb hazai autógyárban sikeresen vívta meg harcát a szakszervezet és olyan eredményeket ért el, amelyek túlmutatnak a gyár kapuin, de talán az ország határain is. Kiderült, hogy az érdekérvényesítésnek vannak még tartalékai, és most úgy néz ki, hogy a munkaerőköltség viszonyítási pontjai áthelyeződnek, magasabb szintre kerülnek.
Egyre több vezetőségi tárgyalóból hallani aggódó hangokat: mi lesz, ha minket is elér a sztrájkhullám? Hogyan előzzük meg? Illetve hogyan kezeljük? A jó hír az, hogy ahol még nem állt össze az érdekképviselet és nem fogalmazódtak meg a sztrájk körülményei, ott még van lehetőség elébe menni a fejleményeknek. Ám ehhez emberesen és hittel bele kell állni a dologba.
Mindenekelőtt fel kell mérni, hol is áll az adott vállalat a munkaerő-piaci versenyképességben, saját szektorában. Ehhez általában elérhetők a megfelelő mutatók, információk, viszonyszámok. Aztán – és ez a legfontosabb – pontosan fel kell mérni, meg kell érezni, milyen a hangulat a szervezetben, miről beszélnek az emberek, mik a legfontosabb témák, és ezekről mit és mennyit tud a vezetőség. Megvannak-e a megfelelő fórumok a párbeszédre, a konzultációra? Mennyire transzparens a kommunikáció, a döntések háttere, okai érthetők-e? A kommunikációs csatornák betöltik-e funkciójukat, és ha nem teljes mértékben, ez hogyan táplálja a szóbeszédet, a pletykát? Mindezek megértése és értelmezése, illetve az ere tett erőfeszítések üzenete már önmagában is segít a helyzet kézben tartásában, és megadja a menedzsmentnek azt a lehetőséget, hogy végig ura maradjon a helyzetnek.
A kommunikáció stratégiai jelentősége, üzletileg kritikus mivolta sosem volt ennyire egyértelmű. Kezeléséhez, fejlesztéséhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök és módszerek.
