Egy konferencia akkor jó, ha általa gondolati morzsákkal lesz gazdagabb az ember. Én egy kisebb cipónyira elegendő morzsát gyűjtöttem magamnak össze a Reklámkonferencián, melyek elgondolkoztattak, meghökkentettek, vagy éppen ötletet adtak. Ilyen volt például az az információ, amely világossá tette, mennyire sablonosan is képes az ember gondolkozni, olyan sémákat követve, melyek helyességéről igazából sosem győződött meg. Konkrétan az döbbentett meg, hogy a reklámozók körében preferált 18-49 éves korosztály valójában mekkora is. Az összlétszámot tekintve még nem is érdemelne szót a dolog (3 milliós populációról beszélünk), ám ha mindebből kiemeljük a fogyasztás szempontjából valóban releváns sokaságot, az úgynevezett A-B státuszúakat, mindösszesen 600 ezer ember marad a kalapban. És erre a 600 ezer emberre lő, tervez kreatívot és médiát, alkot stratégiát és próbál aktivitást elérni, jószerivel a teljes reklámszakma. Egy másik előadáson arról hallhattunk, hogy egyre meghatározóbb a fejlett piacokon az úgynevezett Silver Generation, vagyis az ötvenen túliak korosztálya. Ők a közhiedelemmel ellentétben nem az élettől lassan búcsúzó, lecsúszó, korlátozottan fogyasztani képes vagy hajlandó közösség, hanem igen erős, egyre igényesebb célcsoport, akikre Amerikában például egyre több cég építi kommunikációs stratégiáját. Egy angliai felmérés szerint az ottani ötvenesek egészségesebb életet élnek, mint harmincas társaik, mert már nem a karrier a legfontosabb számukra, van anyagi hátterük, tudatosabban táplálkoznak, többet mozognak és mindez fogyasztásukban is megjelenik. Könnyen legyinthetnénk erre, hogy könnyű „odaát”, bezzeg itthon… Sok igazság van persze abban, hogy nálunk kevesebb a jómódú ötvenes, de érdemes a tendenciákat is figyelni. És a két információ egybevetése alapján pláne hasznos időnként kitekinteni a napi rutinból, és azt a bizonyos marketing megkülönböztetést nem „dübörgéssel”, hanem okos pozícionálással elérni. Még talán pénzt is lehet így spórolni…
Kapcsolódó bejegyzések
A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis … Tovább
Egy vállalat legértékesebb vagyona a munkatárs. Na, ja, ez az állítás nagyjából annyira vált hiteltelenné az elmúlt években, mint hogy … Tovább
Tudja ön, hogyan született a világ legrandább autója? Járműfüggők már biztosan elolvasták a Totalcar mai cikkét, és ismét, sokadszorra elszörnyülködtek … Tovább
Minden valamire való marketing stratégia egyik alapja a szegmentáció: olyan fogyasztói, felhasználói, vásárlói csoportokat alkotni, amelyek igényei hasonlóak, így elérésük … Tovább
Vannak olyan helyzetek, amikor az embernek nagyon jól jönne a fejlett képzelőerő, a fantázia, a belelátóképesség. Ilyen, amikor például lakásbelsőt … Tovább
A formula 1 versenysorozat iránt érdeklődőket évtizedek óta foglalkoztatja a dilemma: az egy-egy versenyző által dominált korszak sikerei mögött vajon … Tovább
Több évtizeddel a rendszerváltás után valami megmagyarázhatatlan oknál fogva még mindig nem értjük igazán a piacgazdaság alapjait. Ez ugyanis elvileg … Tovább
Egy kedves hölgyismerősöm gyakran mondja, hogy a nőket nem szabad hibáztatni a csacsogás-kényszerük miatt, hiszen ez az őskorból rajtuk maradt … Tovább
Mit tesz az ember, ha elromlik a garázskapu motorja, ha eldugul az ereszcsatorna, ha zárlatos lesz a mosógép, vagy éppen … Tovább
Mindennek ára van. Azt, hogy ez az ár milyen legyen, elvileg a piacgazdaság dönti el, hiszen a verseny nem tűri … Tovább
Csodáljuk a Ferrarikat. Miért is? Mert gyönyörűek. Persze elképesztően gyorsak, ördögien hangosak, félelmetesen kihegyezettek, de mindenekelőtt csodálatosan szépek. Ha nem … Tovább
Talán ismerős a valamikori kabaré idézet: Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket.” Kiváló leírása ez … Tovább
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább