Lassan két évtizede, hogy sikeres üzletember ismerősöm autóvásárlásra adta fejét és befáradt az egyik prémium márka akkori képviseletére, egy budapesti szállodába. Az akkor még éppen bimbódzó kapitalizmus korában belefért, hogy stencilezett, kézzel javítgatott árlisták és kalkulációk képezték a sok tízezer márkás autó hivatalos dokumentációját, az eladó pedig nagyjából annyit tudott a két kiszemelt autó közötti különbségről, hogy az egyik drágább, és ezért nyilván jobb, mint a másik. Örült a vevő, hogy egyáltalán már kapható ilyen drága portéka itthon is. Az autót aztán át is vette és használta egészséggel, hosszú évekig. A minap aztán egy másik történetet hallottam, amiről amúgy a fenti emlékek eszembe jutottak. Szintén prémium kategóriás autó vásárlása lett aktuális, és egy ilyen tranzakció menetéről az ember csupa álomszerű helyzetet képzel el: már a megkereséstől, a vásárlási szándéktól megtisztelt vezérképviseleti munkatárs, illatozó kávé melletti kedélyes beszélgetés, mosolygó, minden problémát megoldó ügyfélszolgálat, bőrbe kötött ajánlat és dokumentáció. Nos, kedves olvasó, a helyzet ennél kijózanítóbb: a vevő rendszertelenül pdf-be másolt, mailen átküldött tájékoztatókat kapott, kusza információs anyagokat bogarászhatott, kézzel, tollal korrigált költségsorokon ámulhatott, telefonon lepattintós személyzettel vitatkozhatott. Az autót ezek után azért persze megvásárolták, de a vásárláshoz kötődő élmény, a márkától várt minőségérzet, a lojalitást erősítő plusz faktor ezúttal elmaradt. Kár érte. De legalább megnyugodhatunk: Magyarországon az idő lassan múlik, sőt, néha úgy tűnik, meg is áll.
Kapcsolódó bejegyzések
Nehéz idők járnak a marketingesekre. A gazdasági turbulenciák nem csak a szakma renoméját tépázták meg, de mára elbocsátási hullám is … Tovább
Közöttünk élnek, és egyre többen vannak. Nemcsak a ma már klasszikusnak számító, részmunkaidős vagy home office-ban dolgozó kollégákról beszélünk, a kapucnis … Tovább
Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation elnöke 1977-ben úgy vélte, nem lesz értelme senkinek sem otthon számítógépet birtokolni. Steve Ballmer, … Tovább
Nincs annál szívet melengetőbb visszajelzés egy vezetőnek, ha a munkatársak úgy érzik, céges színű vér folyik az ereikben, ami az … Tovább
Bármilyen furcsa is, vezetővé válni sokkal nehezebb, mint hinnénk. Nem csak azért, mert a vezető felelősségteljes munkát végez: sokat van … Tovább
A hét – egyik – kommunikációs botránya egy jobb sorsra érdemes autómárkához, a Nissanhoz kötődik. A Ganxta és Stohl szerepvállalásával … Tovább
Dr. Bagdy Emőkétől hallottam ezt a kifejezést a napokban megszervezett Pozitív Pszichológia konferencián. Ő a társas kapcsolatok meghatározó tényezőjeként használta … Tovább
A vállalatok kommunikációjára is vonatkoznak íratlan szabályok, amelyekhez való igazodás igen komoly imázsértékkel is bír. Az íratlanság természetesen azt jelenti, … Tovább
Igen, már a címben letesszük a voksot. Nem, nincs hibrid közösség, még pedig azért nincs, mert minden csapat együttműködése a … Tovább
Bajban ismerszik meg… A mondás valós tartalmát mostanában tapasztalhatjuk majd meg, amikor nagyjából mindenkinek problémái lesznek. A helyzetben a legmorbidabb … Tovább
Jó pár évvel ezelőtt sokat foglalkoztunk azzal, hogy a vállalatok miként viszonyuljanak a nehezebb időszakokhoz, amikor már a stagnálás is … Tovább
Talán az egyik legszebb, legfelemelőbb feladata a humán erőforrásért felelős vezetőnek, hogy ő az első, aki a belépő új munkatársat … Tovább
Ritka izgalmas ma cégstratégiákkal foglalkozni. Presze mindig is az volt, most azonban belépett a változók közé egy olyan elem, amely … Tovább
Van egy különös jelenség, amely minden nagy szervezetet előbb-utóbb elér: az információ nem eljut, hanem elveszik. Egy vállalat vezetése meghoz … Tovább