A TMK kifejezésre lassan már csak az idősebb korosztály emlékszik. Jelentése tervszerű, megelőző karbantartás volt, amelynek lényege, hogy egy vállalat munkaeszközeit, gépeit, szerszámait folyamatosan tartotta karban, jó állapotban, így megelőzve azok meghibásodását és drága javítását. A TMK-t napjaink kontextusába helyezbe megalkothatjuk a tervszerű, megelőző kommunikáció fogalmát, amelynek funkciója nagyon hasonló az eredetiéhez: idejekorán megtervezni egy-egy projekt, beruházás, átalakítás, vagyis nagyobb horderejű változás kommunikációját annak érdekében, hogy aztán a dolgok az általunk eltervezett módon történjenek meg.
Egyre gyakrabban olvasni mostanában bejelentett, majd a helyi közösség közfelháborodása, ellenállása miatt léket kapott projektekről, beruházásról. Ezek közös jellemzője az akut információhiány miatt kialakult kommunikációs vákuum, amelyet aztán természetes módon kitölt a szóbeszéd a maga informális, vagyis követhetetlen, ezért kezelhetetlen dinamikájával. Az esetek egy részében nem véletlen a titkolózás, hiszen senki sem akar a kertje végébe akkumulátorgyárat, kamionparkolót, vagy sportpályát, így a beruházás gazdái abban reménykednek – eléggé el nem ítélhető módon, – hogy ha agyonhallgatják a dolgot, akkor a projekt egy bizonyos fázisában már túl lesznek a visszafordíthatósági ponton, így némi morgással a közvélemény kénytelen lesz tudomásul venni a változásokat. Vagyis: így jártatok, szokjatok hozzá a gondolathoz! Lehet így is, de talán mégsem ez a megfelelő modell.
Elemezve az elmúlt időszak címlapsztorijait jól látható, hogy az esetek nagy részében menthető lett volna a kezdeményezés egy átgondolt, transzparens, korrekt kommunikációs koncepciót követve. A hosszú távú partnerség kialakítása az érintett környezettel macerás, melós, energia és időigényes, de mindenképpen kifizetődő útja egy-egy ilyen projektnek. A „torkokon való letolás”, az erőből tárgyalás, a partner negligálása, letarolása akár össze is jöhet, ám a később fontossá váló reputációs igényeknek semmiképpen sem tesz jót. Sokszor foglalkoztunk magunk is azzal, hogy a kommunikáció üzletileg (beruházásilag) kritikus tényező, amit érdemes komolyan venni. A fogadó közeg gondolkodásának alapos feltárása, megismerése, a helyzet gondos elemzése, az erre alapozott koncepció, lehetséges forgatókönyvek kidolgozása, az elérési stratégia megalkotása és a következetes végrehajtás, és persze az állandó jelenlét a sztoriban olyan feladatok, amelyek egyértelmű sikertényezőként értékelhetők. Ha így szervezzük dolgainkat nem kell az események után futnunk, magyarázkodnunk, egyre mélyebbre süllyedve saját alternatív világunkban, hogy aztán adott esetben farkat behúzva kelljen visszavonulnunk és beismernünk: mindenre gondoltunk, de a legfontosabbra, a kommunikáció erejére nem.
