A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis több száz, akár ezer emberrel folyamatosan kapcsolatban lenni úgy, hogy nem pazaroljuk drága időnket számunkra amúgy indifferens emberek lényegtelen üzeneteinek átbogarászására – folytatja az anyag. A kommunikációs hálózatok kutatói szerint 150 fő körüli a még átlátható, kezelhető közösségi nagyság, efölött elveszítjük a kontrollt. Vagyis önkéntelenül a növekedés lenne a jelenlegi közösségi média csapdája? Láttunk már ilyet vállalatok esetében is, ahol az amúgy mindenáron hajszolt, vágyott növekedés temette aztán maga alá a szervezetet. Nincs a helyén a kereskedelmi üzenetek kérdése sem. A vállalatok kiválóan éreztek rá arra, hogy a közösségek alkalmas terepei lehetnek az interaktivitásnak, ám ezzel az az apró probléma jelenleg, hogy kiszámíthatatlan, hogy a beszélgetni akaró vállalattal a megcélzottak is óhajtanának-e csevegni. Vagyis a közösség média éppen mostanában veszíti el szüzességét. Alakulnak már normái, szabályrendszere keretek közé kerül, és ahogy települne rá a biznisz, úgy válhat mindinkább kiszámíthatóvá, kevésbé személyessé és spontánná. Ez persze nem baj, csak előre látható forgatókönyv. Az is valószínű, hogy az üzleti igények kitermelik majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a cégek ma még csetlenek-botlanak, hiszen nem kérdés, hogy a kezünkbe került eszközök, a globális elérés, a virtualitás magas szintje rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. És ezzel egy időben a személyes kapcsolattartás is keres majd magának meghittem zugokat, olyan „gyertyafényes, suttogós kávéházi sarkokat”, melyek ismét alkalmasak lesznek a bizalmasabb diskurálásra. És ne aggódjunk, az üzlet ezt is meg fogja neszelni, és a fogócska folytatódik. De a világ, a kommunikáció, a reklám már csak ilyen…
Kapcsolódó bejegyzések
„Gyakori félreértés, hogy a digitális korban az okoseszközeink számával párhuzamosan a kommunikációnk minősége is fejlődik – pedig ez nem igaz. … Tovább
A reklámadó ügye túlmutat egy szektor, a reklámipar belügyén. A reklámot lehet szeretni, nem szeretni, piacgazdasági szerepe azonban meghatározó: a … Tovább
2011-ben ért a csúcsra a blog műfaja a kritikus tömeget tekintve. Ezt nem más állította a minap az MRSZ médiaköltés konferenciáján, mint … Tovább
Minden normálisan gondolkodó üzletember azon ügyeskedik, hogyan juttathatná vállalkozását a csúcsra és hogyan maradhatna ott fent minél tovább. A sikernek … Tovább
Örömmel jelentem, függők lettünk! A saját magunk által hirtelen felindulásból létrehozott, jelenleg általad is olvasott média felület tett függővé! Sosem gondoltuk volna, … Tovább
Megdöbbentette a közvéleményt a Volkswagen motorokkal kapcsolatos csalás híre. A dízelmotorok szoftvereit manipulálta a gyártó úgy, hogy az észlelje, ha … Tovább
Jó dolog ez a Social média! Én is ezen keresztül értekezhetek most a külvilággal, pedig amiről elmélkedem, az régimódinak számít. … Tovább
“Alattunk változik a szakma” – ez volt Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség elnökének alapvetése a Napi Gazdaság konferenciáján. Mint elmondta, … Tovább
Válságban sokan a felsővezetésre figyelnek, pedig a mindennapi csaták döntő része a szervezet középső rétegeiben dől el: azokon a szinteken, … Tovább
Puzsér Róbert nemzeti intézmény, egy valódi kincs. Amint annak idején Nagy Feró a nemzet csótányaként röhögött bele az akkori rendszer … Tovább
A klasszikus reklámfelfogás szerint a reklám szerepe a tájékoztatás, az informálás, a rossz döntésektől való megóvás, vagyis a választás szabadságának … Tovább
Lassan két évtizede, hogy sikeres üzletember ismerősöm autóvásárlásra adta fejét és befáradt az egyik prémium márka akkori képviseletére, egy budapesti … Tovább
Örömmel hallgattam a minap a Beck Györggyel folytatott beszélgetést az egyik rádióadón. Gyuri számomra az együtt végigélt több mint tíz … Tovább
Menő volt jó pár évvel ezelőtt, ha valaki ilyen sms-üzenetet küldött: „meetingen ülök, visszahívlak!”. Ez ugyanis több mindent is elárult … Tovább
A szépemlékű 60-as, 70-es években elő-előfordult, hogy egy család viszonylag drága televíziót vásárolt. Egyrészt azért, mert már megtehette, másrészt – … Tovább
