A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György angol királyról szól, akiben amúgy II. Erzsébet királynő édesapját is tisztelhetjük. Miután bátyja egy házasságban élő amerikai asszony miatt, tehát többszörösen is botrányos kapcsolatukat felvállalva lemondott a trónról, főhősünkre vár a feladat és a felelősség, hogy a brit birodalom uraként dacoljon az egyre fenyegetőbb német terjeszkedéssel. Remek kihívás, óriási lehetőség – vágnánk rá azonnal mi, a mai menedzser kultúrán nevelkedett okosok. Csakhogy VI. György egy nem elhanyagolható hiányossággal is rendelkezett: rettenetesen dadogott. Márpedig egy dadogós király hogyan integrálhat egy háborús veszéllyel szembenéző nemzetet, mi több, az akkoriban még világméretű brit birodalmat. Tudta ezt ő is, és emberfeletti küzdelem eredményeként többször nekifeszülve, majd ugyanennyiszer megfutamodva harcolta meg saját háborúját gátlásaival, gyerekkori démonjaival, akarnok apja, gonoszkodó testvére és kirekesztő dajkája rossz emlékeivel. Talán fel is adta volna, ha nem hozza helyzetbe az élet bátyja lemondása nyomán, és ha nem állt volna mellette Lionel, a szokatlan stílusú beszédtanár, aki kevésbé beszédkészségét, mint inkább bátorságát, saját magába vetett hitét adta neki vissza. A történet innentől ismert: VI. György a háborús ellenállás, e nemzeti integráció legendás alakjává vált, de példája talán azért is tanulságos, mert önmagán tudott felülkerekedni azzal, hogy a maga oldalára tudta állítani a vezetők mindenkori legfontosabb fegyverét, a kommunikációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mindig irigykedve figyelem Olaszországot, amely amellett, hogy lazán veszi az életet és meg tudja élni a mindennapok szépségeit, sikeres, erős … Tovább
Az elmúlt 15 évben sok tucatnyi vállalat működését segítettük kommunikációs koncepcióval, stratégiával, fejlesztéssel. Egy-egy ilyen feladatot mindig alapos feltárással indítunk … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább
Puzsér Róbert nemzeti intézmény, egy valódi kincs. Amint annak idején Nagy Feró a nemzet csótányaként röhögött bele az akkori rendszer … Tovább
Vajon több rozsos kenyér fogy-e, ha egy kenyérgyár munkatársai blogolnak? Több autót tud-e eladni egy használtautó kereskedő, ha vicces kommentekben … Tovább
Ahogy a mondás tartja, az ördög nem alszik. Akkor sem, amikor épp a boldog, fejlődést előrejelző békeidőket éljük, ahogy ezt … Tovább
Talán ismerős a valamikori kabaré idézet: Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket.” Kiváló leírása ez … Tovább
A pletyka a magánéletben és a biznisz világában is jelentős hatással bír, közösségépítő és kohézióképző ereje van. Legfőbb jellemzője a … Tovább
Meglepően nagy arányban választanak munkahelyet a munkavállalók ismerősi ajánlások alapján: egyes becslések szerint ez eléri, sőt, bizonyos szektorokban meg is … Tovább
Éppen húsz éve annak, hogy egy szürke őszi estén néhányan az akkor informatikai cégek marketing vezetői közül úgy döntöttünk, hogy … Tovább
Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy az internet technológiából eszközzé, majd jelenséggé, élettérré, és mindemellett generációs kultúraváltóvá válik. Ma … Tovább
Van egy állításom, mellyel lehet vitatkozni: Igazi forradalom van alakulóban a vállalati kommunikáció terén. Mondom ezt úgy, hogy volt szerencsém … Tovább
A klasszikus reklámfelfogás szerint a reklám szerepe a tájékoztatás, az informálás, a rossz döntésektől való megóvás, vagyis a választás szabadságának … Tovább
Vannak olyan helyzetek, amikor az embernek nagyon jól jönne a fejlett képzelőerő, a fantázia, a belelátóképesség. Ilyen, amikor például lakásbelsőt … Tovább