A sok amerikai sablon film után üdítő élmény megnézni Tom Hooper kiváló alkotását, A király beszédét. A történet VI. György angol királyról szól, akiben amúgy II. Erzsébet királynő édesapját is tisztelhetjük. Miután bátyja egy házasságban élő amerikai asszony miatt, tehát többszörösen is botrányos kapcsolatukat felvállalva lemondott a trónról, főhősünkre vár a feladat és a felelősség, hogy a brit birodalom uraként dacoljon az egyre fenyegetőbb német terjeszkedéssel. Remek kihívás, óriási lehetőség – vágnánk rá azonnal mi, a mai menedzser kultúrán nevelkedett okosok. Csakhogy VI. György egy nem elhanyagolható hiányossággal is rendelkezett: rettenetesen dadogott. Márpedig egy dadogós király hogyan integrálhat egy háborús veszéllyel szembenéző nemzetet, mi több, az akkoriban még világméretű brit birodalmat. Tudta ezt ő is, és emberfeletti küzdelem eredményeként többször nekifeszülve, majd ugyanennyiszer megfutamodva harcolta meg saját háborúját gátlásaival, gyerekkori démonjaival, akarnok apja, gonoszkodó testvére és kirekesztő dajkája rossz emlékeivel. Talán fel is adta volna, ha nem hozza helyzetbe az élet bátyja lemondása nyomán, és ha nem állt volna mellette Lionel, a szokatlan stílusú beszédtanár, aki kevésbé beszédkészségét, mint inkább bátorságát, saját magába vetett hitét adta neki vissza. A történet innentől ismert: VI. György a háborús ellenállás, e nemzeti integráció legendás alakjává vált, de példája talán azért is tanulságos, mert önmagán tudott felülkerekedni azzal, hogy a maga oldalára tudta állítani a vezetők mindenkori legfontosabb fegyverét, a kommunikációt.
Kapcsolódó bejegyzések
Megdöbbentette a közvéleményt a Volkswagen motorokkal kapcsolatos csalás híre. A dízelmotorok szoftvereit manipulálta a gyártó úgy, hogy az észlelje, ha … Tovább
Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy az internet technológiából eszközzé, majd jelenséggé, élettérré, és mindemellett generációs kultúraváltóvá válik. Ma … Tovább
A munka-magánélet egyensúly mára egy merőben új perspektívát nyert, hiszen sokszor a saját konyhánkból tartjuk a munkahelyi megbeszéléseket. Pécsi Judit, … Tovább
Csodáljuk a Ferrarikat. Miért is? Mert gyönyörűek. Persze elképesztően gyorsak, ördögien hangosak, félelmetesen kihegyezettek, de mindenekelőtt csodálatosan szépek. Ha nem … Tovább
A vállalati kommunikáció „ideális esetben” a vezető és beosztott között zökkenőmentes. A beosztott elhiszi és elfogadja a vezető véleményét – … Tovább
Újra az informális szervezetekről és kommunikációról szervezünk szakmai napot, ahogyan tettük ezt már decemberben is. A téma ugyanaz: a belső … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább
Magyar Reklámszövetségi üzenetet talán csak említésként tettem eddig fel cégünk médiafelületére, most azonban büszkén adok hírt egy nagyszerűnek ígérkező rendezvényről, … Tovább
Menő volt jó pár évvel ezelőtt, ha valaki ilyen sms-üzenetet küldött: „meetingen ülök, visszahívlak!”. Ez ugyanis több mindent is elárult … Tovább
A pletyka a magánéletben és a biznisz világában is jelentős hatással bír, közösségépítő és kohézióképző ereje van. Legfőbb jellemzője a … Tovább
Blokádra, tüntetésre, útlezárásokra ébredtek a gyanútlan pestiek január 18-án reggel. A taxisok egy részénél a jelek szerint most telt be … Tovább
Talán az egyik legszebb, legfelemelőbb feladata a humán erőforrásért felelős vezetőnek, hogy ő az első, aki a belépő új munkatársat … Tovább