Néha érdemes végiggondolni, hogy mije is van az embernek. Mit tanult, mit hozott magával onnan, ahol aktív időt töltött el. Magától ezt aligha teszi meg, vannak azonban alkalmak, amikor kellemes muszájból mégis csak végig kell nyálazni az elmúlt évtizedek porral már enyhén betakart archívumait. Ez a kivételes dolog történt meg velem egy Corvinusos előadásfelkérés alkalmából, és bár kellett némi ügyesség beilleszteni az erre szánható időt a napi rutinba, az eredmény kárpótolt érte. Az eredmény pedig nem volt más, mint hálás amerikai diákok, akiknek saját szakmai történetemen keresztül mesélhettem a hazai marketing elmúlt éveiről. Előkerült az első, már általam szerkesztett Kontrax Újság, rajta a dátum, 1992. Ennél a cégnél élhettem át először a válság ijesztő lehelletét, és tanultam meg, hogy mindig van megoldás, csak akarni kell. Rábukkantam a Digitalos, Compaq-os, HP-s magazinokra, amelyeket végiglapozva gyönyörűen kirajzolódott, hogyan alakítottuk akkori kommunkációnkat egyre kevésbé technikaivá, egyre inkább gazdasági szakemberek számára is emészthetővé, a végén már bele-bele karcolva az „életmód” magazinság elit világába. Előjöttek a cégegyesülések emlékei, az akkor elsajátított kommunikációs tehnikák, és az emberi tényező fontossága, a csapat ereje. És persze a Telekomos belső kommunikációs kalandok, a kultúraváltás izgalmas feladatai, és az ezzel járó feszültségek, konfliktusok diplomáciai lekezelése. Örömmel túrtam fel a régi fotókat, videókat és belefeledkezve nosztalgiáztam végig a hazai piacgazgaság első húsz évén. Milyen jó, hogy mindezt az első sorból élhettem át. Ezek az emlékek, tapasztalatok, a rutin, a tudás megvannak, élnek, beépültek folyamatokba, programokba, és adom őket tovább, és rakom hozzá az újabb ás újabb élményeket, hiszen a következő 20 év már elkezdődött.
Kapcsolódó bejegyzések
A szocializmusban a munkahely és a munkaidő fogalma nem mindig különbözött. A beosztottak jelentős része reggel bement egy épületbe, onnan … Tovább
Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation elnöke 1977-ben úgy vélte, nem lesz értelme senkinek sem otthon számítógépet birtokolni. Steve Ballmer, … Tovább
Egy vállalat legértékesebb vagyona a munkatárs. Na, ja, ez az állítás nagyjából annyira vált hiteltelenné az elmúlt években, mint hogy … Tovább
Nem unatkoznak azok, akik a munkaerőpiacon tevékenykednek. Így van ez a Pannon-Work-kel is, akik az egyik meghatározó szereplők a munkaerő … Tovább
A formula 1 versenysorozat iránt érdeklődőket évtizedek óta foglalkoztatja a dilemma: az egy-egy versenyző által dominált korszak sikerei mögött vajon … Tovább
Mindennek ára van. Azt, hogy ez az ár milyen legyen, elvileg a piacgazdaság dönti el, hiszen a verseny nem tűri … Tovább
A professzionális labdarúgást nem csak a kivételes sportteljesítmények, a pazar gólok, vagy éppen a magával ragadó stadion hangulat miatt érdemes … Tovább
Frontvonali híreink ez alkalommal az irodaházakból származnak. A járvány sok mindent átalakított, és talán a legjobban az irodahasználati stratégiákat fogja … Tovább
Őszintém megvallom, sokkal jobban érdekelnek a vállalati botlás-sztorik, mint amelyeket a sikeres cégekről lehet olvasni. Nem, nem vagyok torzult lelkű … Tovább
Megdöbbentett, amikor egy tanulmányban azt olvastam, a munkavállalók milyen nagy hányada nem is tudja igazán, mi a valós értelme napi … Tovább
Elárulok egy titkot: Van nekünk egy zseniális csapatunk, olyan cégek válogatott köre, akikkel valamiért egymásra találtunk. Nevezhetnénk ezt üzleti clusternek … Tovább
Mindig irigykedve figyelem Olaszországot, amely amellett, hogy lazán veszi az életet és meg tudja élni a mindennapok szépségeit, sikeres, erős … Tovább
Lassan tíz éve annak – hogy szalad az idő, – hogy végig söpört a legutolsó pénzügyi, gazdasági válság az egész … Tovább
Új cikk kerül fel a vállalati intranetre, mondjuk a jövő évi juttatásokról. Lesznek, akik elolvassák. Néha tíz, néha hetven százaléka … Tovább