A cégeknek sokkal több időt kellene fordítaniuk termékfejlesztésre, a felhasználói igények jobb megismerésére, és kevesebbet megbeszélésekre, PPT prezentációkra, a költségek, pénzügyek folyamatos újrakalkulálására. A cégeknek azzal kellene foglalkozniuk, amiért valójában létrejöttek, ami a tényleges értelmük: értéket teremteni innovációval. Ezeket Elon Musk mondja, aki egyben felhatalmazta munkatársait arra, hogy nyugodtan lépjenek ki egy feleslegesnek ítélt call-ból, álljanak fel egy értelmetlen megbeszélésen és hagyják azt ott.
Ez a szemléletmód a ma általánosan elfogadott vállalati rutin nyilvánvaló felborítása. Gondoljunk csak bele, ha egyik napról a másikra a kollégára bíznánk, melyik megbeszélésre ülnek be, készítenek-e beszámolót, prezentációt, mi történne! Valószínűleg totális fejreállás. Pedig Musknak igaza van. Ő ugyanis azt feszegeti, hogy a feje tetejéről a talpára kellene állítani a vállalati működést, újragondolni az eredeti célt, a küldetést, és ennek megfelelően szervezni a napi feladatokat. Tegyük a szívünkre a kezünket: hány olyan felesleges mozzanat van mindennapjainkban, aminek értelmét, hasznosságát nem látjuk, szerepünket benne nem találjuk, és csak azért hagyjuk mindezt így, mert ez a szokás, így mennek a dolgok, körülöttünk mindenki eszerint működik. Vajon mi húzódik meg a háttérben?
A válasz összetett, mégis könnyen visszafejthető. A céges struktúrák egy idő után elkezdenek rátelepedni a szervezetre, átveszik a hatalmat, és ahelyett, hogy kiszolgálnák az eredeti célt, uralkodnak fölötte. Mindezt azért tehetik meg, mert idővel elhalványul az eredeti cél, háttérbe szorul az álom, a lelkesedés, és ahogy nő a szervezet, úgy lesz az egyre átláthatatlanabb. Gondoljunk csak bele, hol bukik el a legtöbb startup: pont a céggé válás pillanatában. Visszaszorul az egyéni kezdeményezés, elporlad a felelősség, a folyamatok egyre inkább gányolódnak, toldozott-foltozott kapcsolatok tartják életben a napi munkát, amelynek az egyik következménye a folyamatos egyeztetési kényszer: hogyan tudunk megfelelni a – sokszor nem is egyértelmű – elvárásoknak, vagyis hogyan kerülhetjük el, hogy hibázzunk, és hogy emiatt számon kérjenek. És ez már vég kezdete.
Minden évzárás egyben számvetés is, és lehetőség a továbblépésre. 2020 sok mindenben felnyitotta a szemünket, és talán abban is segít, hogy visszatérjünk a gyökerekhez, vagy ha ez nem lehetséges, csökkentsük azt a nyomást, amit az évek során saját magunkra raktunk.
