Egy régi közmondás szerint Isten azért teremtette az embert, mert szereti a történeteket. A storytelling több tízezer éves, ingyenes technológia, és ma milliárdosok mesélnek arról, hogy sikereiket milyen történetnek köszönhetik. A storytelling neurológiai és társadalmi hatásmechanizmusát egyre mélyebben, egyre fejlettebb és kifinomultabb módszerekkel, eszközökkel kutatják és tárják fel az elmúlt években. Divattá vált mesterszinten elsajátítani egy képességet, mely alapvetően az emberi közösségek minden tagjának sajátja. A történetre nemcsak az embernek magának, de a csapatnak, a cégnek is nagy szüksége van: a jó sztorizók mindig kedvelt tagjai voltak a közösségeknek.
A narratíva kifejezés néhány évvel ezelőtt megjelent a köznyelvben is, és otthonosan is érzi ott magát. A történet az emberi létezés egyik alapformája, történetet hallgatni és mondani is jó. A jó sztori gyorsan terjed, egy jó magyarázat történetet varázsol a száraz adatokból, s ezzel nemcsak érthetővé, de élménnyé is teszi a folyamatot, a történet pedig elsősorban: élmény. A történetformálás esetében egyetemes emberi jellemzőről van szó. Mindannyian a saját történeteinkben élünk, és fogalmunk sincs róla, hogyan végződnek majd – ahogy jön egy újabb esemény, azzal újra és újra szemügyre vesszük saját életünk történeteinek cselekményét is.
A történet roppan mértékben alkalmas arra, hogy magáról az életről tanuljunk belőle. Nem a hőtanról vagy az asztrofizikáról, nem a leanről vagy az SAP-ról, hanem azokról a kételyekről, konfliktusokról, gyötrő és sodró szituációkról, melyekkel nap, mint nap találkozunk, és döntés elé állítanak, vagy éppenséggel tanácstalannak érezzük magunkat miattuk. Egy ütős sztori elhangzása után ritkán lendül kéz a magasba, hogy miről is van szó: a történetet mindenki magának fordítja le.
Jorge Bucay argentin pszichológus műveinek világsikere a kilencvenes évek közepén megjelent Életmesékkel kezdődött. Azóta publikált újabb kötetei is tele vannak történetekkel, melyek konkréttá teszik az elméleti ismereteket is. Ahogy írja: „…ez a legjobb módszer arra, hogy megszilárdítsuk, amit megtanultunk.” Történeteket generálni nem könnyű, tehetség kell hozzá – ám a világ körülöttünk tele van jobbnál jobb sztorikkal. Csak észre kell venni őket, és tudatosítani, hogy miért is tetszett meg nekünk – mire, mikor lehet még jó. Ha ezt végiggondoljuk, jó eséllyel fog legközelebb – egy tárgyaláson, egy megbeszélésen – eszünkbe jutni, amikor elmondásával nagyobb hatást érünk el, mintha a már bemutatott tényeket ismételnénk el újra. Ahogy minden embernek és közösségnek, úgy minden vezetőnek és vállalatnak is megvan a maga története. Mindenki tud történetet mesélni – és főképpen, fejlődni ebben, amellyel aztán az őt vagy a cégét körülvevő valóságot is alakíthatja.
Egy ismert vállalati tanmesében a houston-i űrállomás takarítója így definiálja munkáját: embereket juttatok a Holdra. Egy másik példa arról szól, hogy mennyire különbözhet két ember gondolkodása: a történet egyik kőművese azt mondja, hogy téglákat rak egymásra, a másik pedig azt állítja magáról, hogy katedrálist épít. Vagyis a történet folyamatos visszacsatolást ad az egyes embernek a közösségben elfoglalt helyéről.
Egy szervezetnek, vállalatnak is megvannak a sztorijai: aranykorral, hősökkel, küzdelmekkel, mítoszokkal. A jó történet inspirál és tettekre is ösztönöz. Ma már számos „sztoriképlet” érhető el, nem egy közülük működik is. Az igazán jó történetek esetében három elemet mindig érdemes tudatosítani. A konfliktus a figyelmet ragadja meg, a megoldás egységgé alakítja a hallottakat, a fókuszpont pedig segít rávilágítani a történet által közvetített üzenetre. Vagyis, a storytelling alacsony költségű problémamegoldás.
Emiatt (is) napjainkban már világszerte elismert eszköze a szakmai, az üzleti sikernek. A jó vezető erőteljes narratívákat alkot. Számos módon csiszolható ugyan az előadás-technika, a prezentáció-design, közben azonban ne feledkezzünk meg az eszköz néhány előnyéről sem. Mivel a saját sztorinkat mi magunk már átéltük, ezért nem kell bemagolni az előadás előtt, s mivel saját történetről van szó, ezért biztos, hogy senki más nem fogja elmesélni. Végül pedig, ám nem utolsósorban: hallgatóságunk megtisztelve és különlegesnek érzi majd magát amiatt, hogy tapasztalatainkat megosztjuk velük.
Jim Collins üzleti gondolkodó világhírű könyvében, a Jóból kiváló-ban egy bonyolult, üzleti-stratégiai gondolatot régi görög mondással szemléltet: a róka sok dolgot tud, azonban a sündisznó tud egy nagy dolgot. Collins azt írja, hogy a nagy hatást elérő emberek mind sündisznók: listáján szerepel Darwin és a természetes kiválasztódás, Freud és a tudatalatti, Einstein és a relativitás, Marx és az osztályharc. Az egyszerűsítés a történetmondás fontos elve, hiszen minél letisztultabb a sztori, annál könnyebb megjegyezni.
És továbbmondani.
