Aldo Costa az F1 biznisz egyik legnagyobb alakja. Több, mint 30 éve dolgozik a technikai sportok királyának számító iparágban. A Ferrarinál 17, a Mercedesnél 8 szezont húzott le, összesen 199 győzelmet aratta az általa tervezett autók.
Aldo Costa a legnagyobbaknál szolgált, és váltása a legendás Ferraritól Mercedeshez annak idején nem kis meglepetést okozott. Egy olyan sikerorientált embernek, mint ő, csakis a győzelem az elfogadható eredmény, és ha ezt nem tudja elérni, akkor váltania kell. meg is tette, és a történelem őt igazolta: azF1 2014 óta íródó legújabb, hibrid korszakában kizárólag a Mercedes autói és pilótái nyertek világbajnoki címet. Az Index érdekes cikkében olvashatunk ezek okairól:
„A Ferrarinál viszont folyamatos és irtózatos nyomás alatt vagy. A média, a szurkolók, a részvényesek, a tulajdonosok mind hatalmas elvárást támasztanak. Még a kávédat készítő baristától is ezt érzed. A Mercedesnél viszont olyan légkört teremtenek, amiben mindenki a legjobbját nyújthatja, mert nem amiatt aggódik folyamatosan, hogy mikor ront valamit”
A vállalati közösségek között nyilván vannak Mercedesek és akadnak Ferrarik is. Sokszor nagyon kevésen múlik, hogy az 1+1-ből nagy lesz-e a végeredmény, mint kettő, vagy megrekedünk az 1,5-nél. Ez a kevés a kultúra, a légkör, a közösség egysége, vagy éppen annak a hiánya. És bizony nem ritkán mindez egyetlen emberen múlik, az első számú vezetőn, akinek a világlátása, meggyőződése, képességei, stílusa jelenti a különbséget. A szerencsés közösségeket olyan emberek vezetik, akik alkalmasak arra, hogy a legtöbbet hozzák ki a csapatból. Olyanok, akik Bruck Gábor mondásával élve „szájkosarat tudnak húzni az egójukra”, akik belátják, hogy nem róluk szól a történet, hanem a közös teljesítményről. Olyanok, akik megértették a bizalom jelentőségét.
Aldo Costát így vesztette el a Ferrari, és nyerte meg a Mercedes. A többi már történelem.
