A változásra sokan úgy tekintenek – és itt elsősorban cégekre, vállalatokra gondolunk -, hogy mi minden lesz más majd ezután. Az életünkben, a munkánkban, az időbeosztásunkban, a hatékonyságunkban – akár a bevételünkben is. Pedig bármi is változik, mindig jócskán marad olyasmi is, ami ugyanaz lesz, csak erről kevesebb szó esik, mert a fókuszt elviszi a változásra való készülés, rossz esetben az attól való rettegés.
Holott a változás nem állapot, ami két hétig vagy két évig tart, onnan kezdve, hogy eldördül a startpisztoly (szép szimbólum, de általában kevesen tudnak a mérföldkövekről, akár csak az indulásról). Aztán egyszer csak véget ér (tudjuk, hogy az eseteknek sajnos több mint a 60 százalékában elsorvad, emiatt aztán kudarcként emlegetik), és onnan kezdve – a vezetői hiedelmek szerint legalábbis – boldogan zajlik tovább az élet az átalakult viszonyok, feltételek mellett.
Pedig nem állapot a változás, hanem folyamat, ami a vállalat működésének összes érintett pontján megjelenik, és hat rá. Hiába digitalizálódunk, ha a középvezető papíron írja továbbra is a jelenléti ívet, mert úgy egyszerűbb – aztán majd valamikor “beviszi a gépbe”, ami hatalmas időveszteség. Hiába veszünk fel tucatszám új kollégákat, mert ha a betanítás átgondolatlanul rá lesz lőcsölve a régiekre, akkor bizony megdöccen a rendszer.
Mivel tehát a változás folyamat, így a kommunikációja sem lehet egyszeri, pontszerű, vagy alkalmi, esetleg töredezett, hanem folyamat-kommunikációként kell viszonyulni hozzá. Ha a kommunikáció korábban nem volt megfelelő, akkor aligha számíthatunk arra, hogy külső segítség nélkül ez átalakul.
Mi az, ami ugyanaz? Jó esetben a változás előtt is elegendő kommunikáció olajozta a folyamatokat, és senki nem kényszerült arra, hogy extra utánajárással szerezze meg a munkája elvégzéséhez szükséges információkat. Ha bejáratott rendszerről beszélünk a kommunikáció esetében, akkor a változás sem rázza meg a közösséget, a vállalatot, mert a megfelelő kommunikáció megtartja az együttműködést akkor is, ha cserélni, újítani, csökkenteni, vagy áttervezni kell.
Ha viszont a vezető tisztában van azzal, hogy a kommunikáció nem fogja “elvinni a hátán” a változást, vagyis nem ágyazza be, akkor érdemes ránézni a rendszerre. Feltárni, megismerni: hol vannak benne azok a pontok, folyamatok, vagy akár hiányok, melyekkel foglalkozva – akár külső segítséget igénybe véve- sikerre vihető a változás.
