A CSR haláli! Komolyan, ezt magam is majdnem megtapasztaltam. Íme a történet: a minap margitszigeti szokásos futóköröm előtt jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy gyönyörű, korszerű, minden tekintetben euro-konform játszóteret alkottak ügyes kezek az Árpád hídi oldalon. Minőségi anyagokból összerakott mászókák, ötletes játékok, napelemes világító berendezések, a sérüléseket minimalizáló homok ágyazat láttán még a kukacoskodók is elégedetten csettinthetnének. Ezek után teljesen helyénvaló, ha a létesítmény elkészítésében részvevők, köztük komoly, multinacionális cégek nevét viselő tábla emlékezik meg e nemes tettről, amely mintapéldája is lehetne a CSR gyakorlati megvalósításának. Igazi európai polgári érzéksekkel vágtam hát neki az 5,3 kilométernek, hogy aztán a futópálya és a műút találkozásánál drámaian zökkenjek vissza a magyar valóságba. A minden létező módon jelzett futópálya kereszteződésen ugyanis „dagadt gázzal” robogott át előttem egy autó, mit sem törődve azzal, hogy a sziget az bizony más világ, itt sportolók, gyerekeket sétáltatók, kerékpárosok, nyugdíjasok, bukkanhatnak fel bármelyik bokor, fa, vagy éppen hídpillér mögül. Kiváló futócipőm beépített blokkolásgátlójának, és tökélyre csiszolt defenzív közlekedési beállítottságomnak köszönhető, hogy nem csattantam fel derék autósunk szélvédőjére. A találkozást megúszva a szemem sarkából gyanús emblémára lettem figyelmes az autó ajtaján: ugyanaz a logó virított a fehér gépjárművön, mint amit az imént a körbecsodált játszótér dicsőségtábláján láttam. Hm, milyen kár az elveszett illúzióért, és milyen kár azért, hogy a CSR, mint nyilvánvaló vállalati gondolkodási mód a jelek szerint még nem jutott le a cég minden munkatársához, és a céges autó kezelési útmutatója sem tér ki arra, hogy mit is kell érteni a közös vállalati ügyek méltó képviseletén. De idővel talán erre is sor kerül majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Jön két új gyártósor, közben sűrűsödnek az átállások, esetleg a vevő is megváltoztatta az elképzeléseit, a beszállító közben problémákkal küszködik, … Tovább
2020-at könnyű leírni, jópofa kiejteni, és a legtöbben optimistán, teli várakozással tekintenek az új évre. Bár 2020 nem évtized váltó … Tovább
Nincs annál szívet melengetőbb visszajelzés egy vezetőnek, ha a munkatársak úgy érzik, céges színű vér folyik az ereikben, ami az … Tovább
Vajon több rozsos kenyér fogy-e, ha egy kenyérgyár munkatársai blogolnak? Több autót tud-e eladni egy használtautó kereskedő, ha vicces kommentekben … Tovább
Arról nem mernénk véleményt formálni, hogy mennyi az ideális idő, amit érdemes egy-egy munkahelyen eltölteni. Van olyan nézet, amely a … Tovább
Magyarországon azt hiszik az emberek, hogy ha valamit jól megmondanak, azzal meg is tették a dolgukat – vallja Szvetelszky Zsuzsa, … Tovább
A régi rendszer egyirányú, mint a régi tévéadás: ők mondják, te nézed, és ha nem érted, az a te bajod. … Tovább
Mindennek ára van. Azt, hogy ez az ár milyen legyen, elvileg a piacgazdaság dönti el, hiszen a verseny nem tűri … Tovább
Megdöbbentette a közvéleményt a Volkswagen motorokkal kapcsolatos csalás híre. A dízelmotorok szoftvereit manipulálta a gyártó úgy, hogy az észlelje, ha … Tovább
Új elnöke van Amerikának. Ez izgalmas. Az új elnök személye, illetve az általa képviselt irányvonal tartalma még izgalmasabb. Ám leginkább … Tovább
Talán ismerős a valamikori kabaré idézet: Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket.” Kiváló leírása ez … Tovább
12 éve írtunk először a csökkenés menedzselésének speciális feladatairól, és azóta kilencszer kellett elővennünk a témát, újra és újra. Nincs … Tovább
Egy kedves hölgyismerősöm gyakran mondja, hogy a nőket nem szabad hibáztatni a csacsogás-kényszerük miatt, hiszen ez az őskorból rajtuk maradt … Tovább
Digitalizálódunk, és ez jelenleg egyirányú utcának tűnik. Mindenből adat lesz, belőlünk emberekből is. Az adat, a számok tűpontos paramétereket is … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább