Frontvonali híreink ez alkalommal az irodaházakból származnak. A járvány sok mindent átalakított, és talán a legjobban az irodahasználati stratégiákat fogja átszabni. Sőt, már el is indult a folyamat. Kezdődött 2020 márciusában az első lezárásokkal: néhány nap alatt parancsolták haza szinte az egész országot, mögé varázsolva szinte a semmiből az otthoni használatú informatikát. Nyáron jött a lazítás, ám a tömeges visszatérés az irodákba ezt már nem követte. A multik óvatosak lettek, a kisebbeknél az üzletmenet belassulása hatott ki a munkakörnyezetre, és néhány hónappal később már ismét újabb fertőzési hullámról szóltak a hírek.
Mára eljutottunk oda, hogy a régi irodavilág egészen biztosan nem fog visszatérni. És ez nem csak logisztikai kérdés, hanem nagyon komolyan kihat a cégkultúrára, arra, ahogyan a közösségek újra fognak szerveződni. Mert újra kell szerveződniük. A munkahely, legalábbis az irodai értelemben összekötődik egy mikro miliővel: saját asztallal, lehetőleg jó helyen, nem túl szem előtt, közel az ablakhoz, távol a légkondi kifújótól. Kis falfelület, vagy paraván, ami elválaszt, egyben hordozója személyiségünknek, ízlésünknek, családi képeinknek, posztereinknek, esetleg projekt naptárunknak. Ez a néhány négyzetméter csak a miénk, ez köt össze bennünket a céggel.
Ez a pici mennyország most végveszélybe kerül. Az irodai munkakörnyezet új koncepciók mentén halad tovább. Végleg fel kell adni, hogy minden munkatársnak fix helye legyen, hiszen ez már nem fog beleférni. Egy munkatárs éves költsége akkora teher, amely érezhetően rontja már a versenyképességet, főleg akkor, ha általánossá válik az ezzel való takarékoskodás. Megjelennek a hot deskek, a megosztott munkahelyek, amelyeket foglalni kell majd. Minden cuccunk táskában lesz nálunk, dokumentumaink archiválva valahol a raktárban, vagy a felhőben tárolva.
Na jó, jó! De akkor mi lesz a kötődéssel? Na, azzal bizony foglalkozni kell majd. Kedves vezető kollégák, van egy jó és egy rossz hírem. A rossz az, hogy ami eddig elég volt, az mostantól nem lesz az. A munkatárs elveszíti eddigi kis szentélyét, kallódni, csapódni fog, hacsak teljesen új módon nem kezdünk el vele foglalkozni. Ami egyébként egyben a jó hír is. Fel lehet frissíteni a people management tartalmát, újraalkotni a közösség finom szövetét, átalakítani az együttműködés protokolljait, felkavarni az állóvizet. Ne az asztal kössön többé össze, hanem a közös, értelmes csapatmunka!
