Ijesztően háborús hangzása van a ma naponta említett mondatnak: a gazdaság újraindítása. De tényleg, ilyenre nem emlékezhetünk. Gazdasági válságban volt már részünk, ám olyan eset még nem fordult elő, hogy a komplett világgazdaságot kelljen defibrillálni. Ennél fogva nem is tudjuk, mindez hogyan fog végbemenni.
Lehetne most sok okos dolgot mondani, és valószínűleg valahol igaza is lenne mindenkinek, ahogyan persze senkinek sem lesz igaza. Egyszerűen fogalmunk sincsen, mi vár ránk. Azt viszont tudjuk, mert tudni akarjuk, hogy valahogyan megoldjuk majd.
Mi a vállalati, szervezeti kommunikáció világában mozgunk, és azt gyanítjuk, hogy ez a terület biztosan meghatározó lesz az újraindításban. Egészen egyszerűen azért, amiért eddig is az volt: az együttműködés, a kooperáció, az új struktúrák kialakításának folyamata nem képzelhető el egyeztetések, információ csere, kollektív alkotás nélkül. Meg kell érteni, mi történik, meg kell beszélni, hogy mi most a tennivaló, értelmezni kell a lehetőségeket, össze kell dobni a tudást, tapasztalatot, kreativitást, tervezni kell, szervezni kell, tájékozódni és tájékoztatni kell. Ehhez pedig továbbra is tartalom, eszköz és kompetencia kell.
Sőt, úgy számolunk, hogy még intenzívebb kommunikációra lesz szükség, mivel a rutinokat jórészt kukába lehet dobni. Rengeteg tapasztalatot hozott az elmúlt néhány hét. Kiderült, hogy lehet másképpen is. Beláthatatlanul és felfoghatatlanul sok most a változó, vagyis úgy kell terveznünk, stabil betonalapokat leraknunk, hogy közben mozog minden.
A következő időszak az intenzív, aktív kommunikációról fog szólni. Ha ezt sikerül jól megszervezni, döntéseink minősége is megfelelő lehet. Az újraindításnál a kommunikáció újragondolásáról se feledkezzünk majd meg!
