Őszintém megvallom, sokkal jobban érdekelnek a vállalati botlás-sztorik, mint amelyeket a sikeres cégekről lehet olvasni. Nem, nem vagyok torzult lelkű ellendrukker (remélem), inkább azt kutatom folyamatosan, milyen tanulságokat vonultat fel előttünk az üzleti világ forgószínpada. Volt részem megannyi parádés sikertörténetet végigolvasni, végighallgatni, sőt, végigélni, és ezekből nyilván rengeteg megfontolandó információt, döntési helyzetet lehet megismerni. Nekem azonban ezek a sikertörténetek sokkal kevésbé segítettek, mint azok, amelyekben a talpra állásról, a hibákkal történő szembesülésről és a nehéz döntések meghozataláról van szó. Sok könyv, cikk, publikáció született legendás vállalkozókról, amelyeket persze érdemes elolvasni, hiszen a kiválóaktól mindig lehet tanulni. Ám ezekből a történetekből legtöbbször az jött le, hogy volt egyszer egy szerencsés pillanat, néhány ösztönös döntés, és persze egy jó csapat, amely jó időben volt jó helyen. És nyilván nincsenek benne a végigszenvedett időszakok, a rossz választások és az emberi tragédiák. Pedig talán ezekben lenne ott a lényeg. Fontosak ugyanis a kudarcélmények, ezek mutatják meg ugyanis a sikerek múlandóságát, a világ változóságát, egy vezető kivételes képességeit és egy csapat igazi erejét. Hogyan kell felállni, hogyan kell újrakezdeni, hogyan szedhető ismét össze egy szétesett, hitevesztett közösség, vagy mondjuk hogyan szerezhető vissza az elvesztett technológiai előny. Különösen izgalmas az a kérdés, hogy törvényszerűen meg kell-e várni egy cég életében a soron következő válságot ahhoz, hogy újra erőre kaphasson és tovább szárnyalhasson a társaság, vagy létezik olyan módszer, olyan tudás, amely folyamatában tartja kondícióban a céges immunrendszert. Vagy tényleg kell az a bizonyos pofon, mert anélkül nem veszi az ember komolyan, hogy baj van? Legtöbbször igen, de jó, ha tudjuk, hogy a legtöbb botlás megelőzhető, vagy tompítható. Hogy hogyan? Érdemes néha a kudarc-sztorikat is megismerni, a válság kitermelt jó párat!
Kapcsolódó bejegyzések
Úgy másfél évtizeddel ezelőtt az akkori Matáv (ma Telekom) a vezetékes telefon fontosságát és nélkülözhetetlenségét sulykolta reklámkampányában, azt üzenve, hogy … Tovább
Örömmel jelentem, függők lettünk! A saját magunk által hirtelen felindulásból létrehozott, jelenleg általad is olvasott média felület tett függővé! Sosem gondoltuk volna, … Tovább
A növekedés megtorpanása akár egy jó lehetőség is lehet számunkra, ha képesek vagyunk kezünkbe venni a történések irányítását. A sokak … Tovább
Kevesebb szó esett mostanában oldalainkon a kis- és közepes vállalkozásokról, pedig ha valahol nagy szükség van tudatos piacépítésre, stratégiaalkotásra, marketing, … Tovább
Ijesztően háborús hangzása van a ma naponta említett mondatnak: a gazdaság újraindítása. De tényleg, ilyenre nem emlékezhetünk. Gazdasági válságban volt … Tovább
Éppen húsz éve annak, hogy egy szürke őszi estén néhányan az akkor informatikai cégek marketing vezetői közül úgy döntöttünk, hogy … Tovább
Szerintem nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy az általános magyar panaszkultúra sok esetben kiváló búvóhely. Kényelmesebb elrejtőzködni egy kifogás, … Tovább
A professzionális labdarúgást nem csak a kivételes sportteljesítmények, a pazar gólok, vagy éppen a magával ragadó stadion hangulat miatt érdemes … Tovább
Hogy mire jó a híres-neves Heuréka Klubunk? Például arra, hogy akár zseniális ötletek is előbuggyanhatnak egymás irányába nyitott emberek kötetlen … Tovább
Divided Attention Disorder – Mint a GFK nemrégiben tartott konferenciáján a Google hazai vezetőjétől megtudtuk, így hívják azt a jelenséget, … Tovább
Aki szereti a focit, részben azért is szereti, mert az utolsó percig bármi történhet a pályán. Sosem lehet tudni, hogy … Tovább
Talán észre sem vesszük, ám nagyon megváltozott az az idősík, amiben élünk. Lerövidültek a perspektívák, és most már tényleg igaz … Tovább
Nehéz idők járnak a marketingesekre. A gazdasági turbulenciák nem csak a szakma renoméját tépázták meg, de mára elbocsátási hullám is … Tovább
Puzsér Róbert nemzeti intézmény, egy valódi kincs. Amint annak idején Nagy Feró a nemzet csótányaként röhögött bele az akkori rendszer … Tovább