Lehet-e saját médiumunk? Ez az izgalmas kérdés foglalkoztat bennünket már egy ideje. Kell-e saját médium egyáltalán? Aki dolgozott már mondjuk sajtókapcsolati területen, annak ismerős lehet az a dilemma, amely a cégek (kibocsátó), a célcsoportok (befogadó) és a kettő között találhat közvetítő közeg (média) viszonyának esetlegességéről, a szereplők attitüdjéről, hozzáállásáról szól. A cégek el szeretnék mondani, mi minden jó hírük a van a piac számára.
A vevők erre akár kíváncsiak is lennének, a sajtó pedig független tényezőként a felek között igyekszik hozzáadott értéket adni az értékláncba. Sokan vagyunk, akiknek sikerült ebben a viszonyban többé-kevésbé sikeresen manővereznünk, ám a a feszültség, a kimondott, vagy kimondatlan frusztráció máig jól tapintható. Kiváltható-e tehát részben a vállalati üzenetek sajtón keresztüli (tehát nem fizetett hirdetésben szervezett) átadása saját üzemeltetésű eszközökkel? A lehetőségek egyre inkább adottak ehhez. A közösségi médiumok megjelenése, megerősödése, majd egy adott szegmensben egyre inkább dominánssá válása mindenesetre megteremtette az interaktív kapcsolatba kerülés alapjait. Ha tehát egy vállalkozásnak van mondanivalója, viszonylag egyszerűen eljuthat arra a felismerésre, hogy saját ügyfél vagy érdeklődői körét közvetlenül érje el, méghozzá az említett interaktív módon, tehát azzal a képességgel felvértezve, hogy érdemi párbeszédbe elegyedjenek. Ezek után pedig a lehetőségek tényleg korlátlanok, az ügyfeleket akár a termékfejlesztésbe, „co-creation” logikájú közös alkotásba is társul lehet hívni. Hogy ez mennyire reális ma, arra mi is kíváncsiak vagyunk, ezért is indultunk el magunk is ezen az izgalmas új úton. Az út élményeiről, tapasztalatainkról folyamatosan tudósítunk majd. És akit érdekel mindez, csatlakozzon, jöjjön velünk! Beszélgessünk róla!
