Virtuális fogócska

A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis több száz, akár ezer emberrel folyamatosan kapcsolatban lenni úgy, hogy nem pazaroljuk drága időnket számunkra amúgy indifferens emberek lényegtelen üzeneteinek átbogarászására – folytatja az anyag. A kommunikációs hálózatok kutatói szerint 150 fő körüli a még átlátható, kezelhető közösségi nagyság, efölött elveszítjük a kontrollt. Vagyis önkéntelenül a növekedés lenne a jelenlegi közösségi média csapdája? Láttunk már ilyet vállalatok esetében is, ahol az amúgy mindenáron hajszolt, vágyott növekedés temette aztán maga alá a szervezetet. Nincs a helyén a kereskedelmi üzenetek kérdése sem. A vállalatok kiválóan éreztek rá arra, hogy a közösségek alkalmas terepei lehetnek az interaktivitásnak, ám ezzel az az apró probléma jelenleg, hogy kiszámíthatatlan, hogy a beszélgetni akaró vállalattal a megcélzottak is óhajtanának-e csevegni. Vagyis a közösség média éppen mostanában veszíti el szüzességét. Alakulnak már normái, szabályrendszere keretek közé kerül, és ahogy települne rá a biznisz, úgy válhat mindinkább kiszámíthatóvá, kevésbé személyessé és spontánná. Ez persze nem baj, csak előre látható forgatókönyv. Az is valószínű, hogy az üzleti igények kitermelik majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a cégek ma még csetlenek-botlanak, hiszen nem kérdés, hogy a kezünkbe került eszközök, a globális elérés, a virtualitás magas szintje rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. És ezzel egy időben a személyes kapcsolattartás is keres majd magának meghittem zugokat, olyan „gyertyafényes, suttogós kávéházi sarkokat”, melyek ismét alkalmasak lesznek a bizalmasabb diskurálásra. És ne aggódjunk, az üzlet ezt is meg fogja neszelni, és a fogócska folytatódik. De a világ, a kommunikáció, a reklám már csak ilyen…

Kapcsolódó bejegyzések