Egy konferencia akkor jó, ha általa gondolati morzsákkal lesz gazdagabb az ember. Én egy kisebb cipónyira elegendő morzsát gyűjtöttem magamnak össze a Reklámkonferencián, melyek elgondolkoztattak, meghökkentettek, vagy éppen ötletet adtak. Ilyen volt például az az információ, amely világossá tette, mennyire sablonosan is képes az ember gondolkozni, olyan sémákat követve, melyek helyességéről igazából sosem győződött meg. Konkrétan az döbbentett meg, hogy a reklámozók körében preferált 18-49 éves korosztály valójában mekkora is. Az összlétszámot tekintve még nem is érdemelne szót a dolog (3 milliós populációról beszélünk), ám ha mindebből kiemeljük a fogyasztás szempontjából valóban releváns sokaságot, az úgynevezett A-B státuszúakat, mindösszesen 600 ezer ember marad a kalapban. És erre a 600 ezer emberre lő, tervez kreatívot és médiát, alkot stratégiát és próbál aktivitást elérni, jószerivel a teljes reklámszakma. Egy másik előadáson arról hallhattunk, hogy egyre meghatározóbb a fejlett piacokon az úgynevezett Silver Generation, vagyis az ötvenen túliak korosztálya. Ők a közhiedelemmel ellentétben nem az élettől lassan búcsúzó, lecsúszó, korlátozottan fogyasztani képes vagy hajlandó közösség, hanem igen erős, egyre igényesebb célcsoport, akikre Amerikában például egyre több cég építi kommunikációs stratégiáját. Egy angliai felmérés szerint az ottani ötvenesek egészségesebb életet élnek, mint harmincas társaik, mert már nem a karrier a legfontosabb számukra, van anyagi hátterük, tudatosabban táplálkoznak, többet mozognak és mindez fogyasztásukban is megjelenik. Könnyen legyinthetnénk erre, hogy könnyű „odaát”, bezzeg itthon… Sok igazság van persze abban, hogy nálunk kevesebb a jómódú ötvenes, de érdemes a tendenciákat is figyelni. És a két információ egybevetése alapján pláne hasznos időnként kitekinteni a napi rutinból, és azt a bizonyos marketing megkülönböztetést nem „dübörgéssel”, hanem okos pozícionálással elérni. Még talán pénzt is lehet így spórolni…
Kapcsolódó bejegyzések
Március 6-án szakmai napunkon másodszor foglalkoztunk egy izgalmas, sok tekintetben aktuális és tapasztalataink szerint sokakat érdeklő kérdéssel, a vállalatok informális … Tovább
2010 nyarán és őszén két különleges céggel ismerkedtünk meg. Augusztusban a lövői Roto Elzett Certa, októberben pedig a NEXON lett … Tovább
A vállalati szférában sok szó esik tőkéről, hatékonyságról, stratégiáról – de meglepően keveset beszélünk arról, hogyan alakulnak ki a döntések … Tovább
2020-at könnyű leírni, jópofa kiejteni, és a legtöbben optimistán, teli várakozással tekintenek az új évre. Bár 2020 nem évtized váltó … Tovább
A hét – egyik – kommunikációs botránya egy jobb sorsra érdemes autómárkához, a Nissanhoz kötődik. A Ganxta és Stohl szerepvállalásával … Tovább
Miért is pont a portugáloktól tanuljunk? Az interkulturális tanulmányok az üzleti élet bemutatásakor leginkább a német, a japán, az észak-amerikai, … Tovább
És akkor most beszéljünk – az ügyfélről. Ő az üzlet meghatározó tényezője, így sosem lehet eleget tudni róla. Sok vállalat … Tovább
Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. Nagy igazság, ez tartja mozgásban a kommunikációs szakmát. Az állítás persze azt … Tovább
A Facebook a csúcson van, és lassan elindul a hanyatlása – olvasom az éppen a Facebookra kitett publikációban. Képtelenség ugyanis … Tovább
Egy általam nagyra becsült konferenciaszervező egyszer viccesen azt találta mondani, hogy egy konferencia legértékesebb része a szünet. Ettől a kijelentésétől … Tovább
Jön két új gyártósor, közben sűrűsödnek az átállások, esetleg a vevő is megváltoztatta az elképzeléseit, a beszállító közben problémákkal küszködik, … Tovább
Lehet-e saját médiumunk? Ez az izgalmas kérdés foglalkoztat bennünket már egy ideje. Kell-e saját médium egyáltalán? Aki dolgozott már mondjuk … Tovább
Írásainkban gyakran kalandozunk témák, gondolatok között olyan tanulságos jelenségekre vadászva, amelyek érdekesek lehetnek az olvasónak. Ez alkalommal a Magyar Reklámszövetség friss médiapiaci … Tovább
A Magyar Reklámszövetség nagy jelentőségű felmérést készített néhány éve arról, milyen kézzelfogható, kalkulálható hozadékkal is bír a reklám nemzetgazdasági szinten. A tanulmány … Tovább

