A hasznos pletyka

Minél kiterjedtebb a munkahelyi pletyka, annál inkább önálló életre kel. Alulról szerveződő módon alakítja ki saját útjait, egyben szerepeket és feladatokat vesz át a formális vezetői kommunikációtól.

 

  1. Felgyorsítja az információáramlást: „Szerdától már Rolandhoz tartoznak szerencsétlen adatelemzők is.”

A vállalati pletyka egyik legnagyobb értéke, hogy gyorsabb a formális kommunikációnál. A formális kommunikációnak van egy tehetetlensége, a pletyka viszont gyorsan és rugalmasan terjed. Ha a cég informális közösségei érzik, hogy egy témával kapcsolatban nem kapnak elég információt, akkor megszerzik, vagy kitalálják. „Sokszor éppen a legfontosabb dolgok hangzanak el csak szóban” – mondta egy ízben egy sokat tapasztalt felső vezető. Ennek ellenére a vezetők nagy része véli úgy, hogy az ismeretlen forrásból érkező információ megismerése ráér. Pedig ez komoly veszteséghez vezethet.

  1. Krízishelyzetekben a túlélés eszköze lehet: „Februártól minden más lesz, csak győzzük megszokni.”

Kibillent működés – felvásárlás, kultúraváltás, válság, bármilyen értelemben vett átalakulás – esetén az informális kommunikáció eszközt jelenthet a túlélésre, válaszokat generálhat. A pletyka early warning funkciója felkészíthet a krízishelyzetekre. Ha már tervezik a leépítést, de még senki nem tudja, hány embert fognak elbocsátani, érdemes készülni a pillanatra.

  1. Erősíti a közösséget: „A főnök kedvenceinek folyton emelik a bérét.”

A pletyka segít az események újbóli átélésében: mivel nincs központi cenzúra, így mindenki azt mondja el, ami által legalább részben azonosulni tud. Minél intenzívebb az átélés lehetősége, annál érdekesebbnek találják a munkatársak, amit hallanak. A másik háta mögött megfogalmazott kritika lehetővé teszi a nyílt konfrontáció csökkenését is.

  1. Szelep: „Fennhordja az orrát, pedig nem a diploma teszi az embert”.

A munkahelyi pletyka levezető eszközként, szelepként, jelzőrendszerként is működhet. Táptalaja a vihar előtti csönd, ilyenkor nő meg a szorongás és a feszültség csökkentésére vonatkozó igény, no meg a rémhírek mennyisége. A pletyka rekreáció funkciója csak biztonságos kapcsolatban teljesül. Akkor, ha a beszélő és a hallgató is elengedheti magát, például tudja, hogy a másik nem készít felvételt a zsebében lévő telefonnal.

  1. Támogatja az összehasonlítást a csoportok között

„A fiatalokat nem érdekli az idősebb kollégák tapasztalata, csak bulizni akarnak.”

A szervezeti pletyka mozgatói az irigység és a tájékozódási vágy is. Az emberek szívesen hallgatják a többiek gyarlóságairól szóló történeteket. Kisebb vállalatoknál nagyobb az esély a mindennapos találkozásokra: az ilyen csoportokban megnő az informális kommunikáció jelentősége. A közösség különbséget tesz a régi és új tagokra vonatkozó történetek értékelésében, utóbbiakat kritikusabban szemlélve. Vagyis az informális kommunikáció hatása jobban érinti az újonnan jötteket.

  1. Segíti más csoportok megismerését

„Annyi új ember jön, hogy nem is tudjuk a munkatársaink nevét.”

Bár átszervezések esetén gyakran egy aláírás változtatja meg a csoporthatárokat, ez azonban nem szüntet meg a korábban kialakult kapcsolatok erejét, a bizalom fokát. „Azokat ismerheted igazán, akikkel kapcsolatba kerültél. És akivel van vagy volt kapcsolatod, ott arra is esély van, hogy annak az osztályát megismerd” – meséli az egyik szervezeti kutatás résztvevője.

  1. Támogatja a döntéseket

„Az a szemét lesz állítólag az új helyettes.”

A vezetői döntéshozatal és a hozzá kapcsolódó hivatalos kommunikáció általában lassú. Mire a döntés megszületik, már terjednek az első változatok. Így az informális verziókat előbb tudják meg a munkatársak, és olyasmi terjed döntésként, ami még nem is végleges – ám az emberek már ezt veszik alapnak, ehhez viszonyulnak. A lappangó hírek és azok fogadtatása viszont tippet is adhat a vezetésnek arra, hogy miként alakítsa a végső döntést.

  1. Megszűri a hivatalos kommunikációt

„A lényeg, hogy nem lesz fizetésemelés, de jövőre talán igen.”

A nagyobb cégekben a hivatalos kommunikáció mennyisége elérheti azt a szintet, amikor az alkalmazottak már befogadhatatlan tömegűnek érzik. A szűrést az egyszerűsítés iránti vágy vezérli: nemcsak a munkaidő beosztása, hanem a munkavégzés is könnyebb így. A kommunikációs zaj miatt a szűrés feladata a rangsorolás is. Összeilleszti a cég különböző részeiből származó információkat – igaz, nem mindig helyesen.

Kapcsolódó bejegyzések

Leave a comment