Minél kiterjedtebb a munkahelyi pletyka, annál inkább önálló életre kel. Alulról szerveződő módon alakítja ki saját útjait, egyben szerepeket és feladatokat vesz át a formális vezetői kommunikációtól.
- Felgyorsítja az információáramlást: „Szerdától már Rolandhoz tartoznak szerencsétlen adatelemzők is.”
A vállalati pletyka egyik legnagyobb értéke, hogy gyorsabb a formális kommunikációnál. A formális kommunikációnak van egy tehetetlensége, a pletyka viszont gyorsan és rugalmasan terjed. Ha a cég informális közösségei érzik, hogy egy témával kapcsolatban nem kapnak elég információt, akkor megszerzik, vagy kitalálják. „Sokszor éppen a legfontosabb dolgok hangzanak el csak szóban” – mondta egy ízben egy sokat tapasztalt felső vezető. Ennek ellenére a vezetők nagy része véli úgy, hogy az ismeretlen forrásból érkező információ megismerése ráér. Pedig ez komoly veszteséghez vezethet.
- Krízishelyzetekben a túlélés eszköze lehet: „Februártól minden más lesz, csak győzzük megszokni.”
Kibillent működés – felvásárlás, kultúraváltás, válság, bármilyen értelemben vett átalakulás – esetén az informális kommunikáció eszközt jelenthet a túlélésre, válaszokat generálhat. A pletyka early warning funkciója felkészíthet a krízishelyzetekre. Ha már tervezik a leépítést, de még senki nem tudja, hány embert fognak elbocsátani, érdemes készülni a pillanatra.
- Erősíti a közösséget: „A főnök kedvenceinek folyton emelik a bérét.”
A pletyka segít az események újbóli átélésében: mivel nincs központi cenzúra, így mindenki azt mondja el, ami által legalább részben azonosulni tud. Minél intenzívebb az átélés lehetősége, annál érdekesebbnek találják a munkatársak, amit hallanak. A másik háta mögött megfogalmazott kritika lehetővé teszi a nyílt konfrontáció csökkenését is.
- Szelep: „Fennhordja az orrát, pedig nem a diploma teszi az embert”.
A munkahelyi pletyka levezető eszközként, szelepként, jelzőrendszerként is működhet. Táptalaja a vihar előtti csönd, ilyenkor nő meg a szorongás és a feszültség csökkentésére vonatkozó igény, no meg a rémhírek mennyisége. A pletyka rekreáció funkciója csak biztonságos kapcsolatban teljesül. Akkor, ha a beszélő és a hallgató is elengedheti magát, például tudja, hogy a másik nem készít felvételt a zsebében lévő telefonnal.
- Támogatja az összehasonlítást a csoportok között
„A fiatalokat nem érdekli az idősebb kollégák tapasztalata, csak bulizni akarnak.”
A szervezeti pletyka mozgatói az irigység és a tájékozódási vágy is. Az emberek szívesen hallgatják a többiek gyarlóságairól szóló történeteket. Kisebb vállalatoknál nagyobb az esély a mindennapos találkozásokra: az ilyen csoportokban megnő az informális kommunikáció jelentősége. A közösség különbséget tesz a régi és új tagokra vonatkozó történetek értékelésében, utóbbiakat kritikusabban szemlélve. Vagyis az informális kommunikáció hatása jobban érinti az újonnan jötteket.
- Segíti más csoportok megismerését
„Annyi új ember jön, hogy nem is tudjuk a munkatársaink nevét.”
Bár átszervezések esetén gyakran egy aláírás változtatja meg a csoporthatárokat, ez azonban nem szüntet meg a korábban kialakult kapcsolatok erejét, a bizalom fokát. „Azokat ismerheted igazán, akikkel kapcsolatba kerültél. És akivel van vagy volt kapcsolatod, ott arra is esély van, hogy annak az osztályát megismerd” – meséli az egyik szervezeti kutatás résztvevője.
- Támogatja a döntéseket
„Az a szemét lesz állítólag az új helyettes.”
A vezetői döntéshozatal és a hozzá kapcsolódó hivatalos kommunikáció általában lassú. Mire a döntés megszületik, már terjednek az első változatok. Így az informális verziókat előbb tudják meg a munkatársak, és olyasmi terjed döntésként, ami még nem is végleges – ám az emberek már ezt veszik alapnak, ehhez viszonyulnak. A lappangó hírek és azok fogadtatása viszont tippet is adhat a vezetésnek arra, hogy miként alakítsa a végső döntést.
- Megszűri a hivatalos kommunikációt
„A lényeg, hogy nem lesz fizetésemelés, de jövőre talán igen.”
A nagyobb cégekben a hivatalos kommunikáció mennyisége elérheti azt a szintet, amikor az alkalmazottak már befogadhatatlan tömegűnek érzik. A szűrést az egyszerűsítés iránti vágy vezérli: nemcsak a munkaidő beosztása, hanem a munkavégzés is könnyebb így. A kommunikációs zaj miatt a szűrés feladata a rangsorolás is. Összeilleszti a cég különböző részeiből származó információkat – igaz, nem mindig helyesen.
