Pöttyös piac

Minden valamire való marketing stratégia egyik alapja a szegmentáció: olyan fogyasztói, felhasználói, vásárlói csoportokat alkotni, amelyek igényei hasonlóak, így elérésük modellezhető, tehát hatékonyabbá tehető. Minél pontosabban tudjuk ezeket a csoportokat definiálni és paraméterezni, annál gazdaságosabb az elérés. Számos szegmensben és termékkörben ez kiválóan alkalmazható, működik is a megoldás.

Vannak ugyanakkor olyan esetek – szegmensek, vásárlói igények,  felhasználási területek –  amikor sehogyan sem lehet beletuszkolni az adott célcsoportot semmilyen dobozba. Próbálkozunk, ügyeskedünk, de ha az eleje végre bekerül, kibuggyan a hátulja. Aztán rájövünk, hogy bizony az a modell, hogy nincs modell.

Szociálpszichológusok mondják, hogy Magyarország társadalmilag nem foltos, hanem pöttyös, vagyis akár falvanként is nagyon mást tapasztalhat az érdeklődő kutató, ha figyelmesen szemlél.

Valahogy így van ez bizonyos vállalati szervezeti, kommunikációs, HR, vagy éppen pénzügyi esetekben is. Ahány vállalat, annyi egyedi helyzet, annyi új körülmény. Ezért is tűnik időnként alacsony hatékonyságúnak a modell szerű értékesítés: van egy koncepcióm, bevált néhány helyen, a nagy számok törvénye alapján biztosan eladható még jó párt helyre.

Nos, nem feltétlenül. A vállalatok valóban pöttyösek, és ehhez minden joguk meg is van. Legyenek csak azok! Igényeljenek csak egyedi megértést, feltárást, elemzést és testre szabott rendszereket! Ne a termékre szabják az én igényemet a szolgáltatók, hanem a nekem leginkább problémát okozó helyzetet oldják meg, egyedi megközelítéssel!

Macerás? Az. Életszerű? Igen. Jogos elvárás? Mindenképpen. A feladat tehát adott: meg kell érteni a piacot, a vevőt, annak üzleti modelljét és abban támogatni, amiben igényt tart rá. Aztán még az is lehet, hogy a pöttyök foltokká állnak össze, ebben az esetben szerencsénk és főleg igazunk volt.

Kapcsolódó bejegyzések